
Biológiai kor vs. kronológiai kor
A tanulmány a biológiai vagy epigenetikai kort vizsgálta, amely azon alapul, hogyan működik az ember szervezete molekuláris és sejtszinten, és nem feltétlenül egyezik meg a születés alapján számított kronológiai korral. A hosszabb távú hőhatás akár 2,48 évvel is növelhette az ember biológiai korát. A testre gyakorolt hatás a tanulmány szerzői szerint a dohányzás hatásaival mérhető össze.
A szélsőséges hőség már most is veszélyt jelent a nyáron többfelé, és ez a veszély egyre nő, ahogy a klímaváltozás gyakoribb hőhullámokhoz vezet. Az új kutatás azt mutatja, hogy a tartós hőhatásnak vannak burkoltabb, alattomos módjai is, amelyekkel a pillanatnyi hőbetegségen vagy stroke-on túl is befolyásolhatja a szervezetet.
Meglepő mértékű hatások
“Meglepődtünk azon, mennyire masszív lehet ez a hatás,” mondja Eun Young Choi, a tanulmány vezető szerzője, a Dél-kaliforniai Egyetem posztdoktori munkatársa. “A szélsőséges hőség hatásai nem feltétlenül jelennek meg azonnal diagnosztizálható betegségként, de csendesen károsíthatják a szervezetet sejtszinten, ami évekkel később fogyatékossághoz és betegséghez vezethet.”
A kutatás az Egyesült Államokban élő 3686, 56 éves vagy idősebb felnőttől gyűjtött vérmintákat tartalmazta. A tanulmány szerzői összehasonlították ezeket a mintákat a 2010 és 2016 közötti hőindex adatokkal, amely a hőmérséklet és a páratartalom mértéke. Összefüggést találtak a szélsőséges hőségnek való nagyobb kitettség és az epigenetikai kor nagyobb ugrása között. Egy olyan személy, aki olyan helyen él, ahol a hőindex az év felében 32 Celsius-fok vagy magasabb, akár 14 hónappal gyorsabb biológiai öregedést tapasztalhat, összehasonlítva azzal, aki olyan helyen él, ahol évente kevesebb mint 10 nap ilyen forró.
Krónikus hatások a hőségnek kitett lakosoknál
“Az érdekes ebben az, hogy a megfigyelési adatok gyakran a szélsőséges hőhatás akut hatásaira összpontosítanak – ez a tanulmány aláhúzza, hogy lehetnek krónikus hatások az epigenetikai korra, amelyek fontos előrejelzői az egészségkárosodásnak,” mondja Amruta Nori-Sarma, a Harvard Chan C-CHANGE helyettes igazgatója és a környezeti egészségügy és népességtudomány docense.
Nori-Sarma és Choi szerint azonban fontos szem előtt tartani, hogy a tanulmány nem veszi figyelembe, hogy egy személynek volt-e hozzáférése légkondicionálóhoz vagy más hűtési lehetőségekhez. További kutatásokra van lehetőség annak feltárására, hogy milyen tényezők tehetnek egy egyént ellenállóbbá vagy sebezhetőbbé a hőséggel szemben.
Egyéni különbségek és lehetséges megoldások
“Eredményeink nem feltétlenül jelentik azt, hogy minden Phoenix, Arizona-ban élő embernek idősebb a biológiai kora. Ez valójában egy átlagos hatás,” mondja Choi. “Ugyanazon a környéken élő két embernek nagyon különböző lehet a személyes kitettsége attól függően, hogy van-e légkondicionálójuk.”
Ez azt is mutatja, hogy vannak lépések, amelyeket meg lehet tenni az emberek védelmére egy melegedő világban. A klímaváltozás megállításán túl ez jelentheti több fa ültetését és a tetők fehérre festését a városi hőhatás csökkentése érdekében, valamint több olyan nyilvános hely megnyitását, ahol az emberek hozzáférhetnek légkondicionáláshoz. A megoldások keresése könnyebbé válik, ha az emberek jobban tudatában vannak a potenciális kockázatoknak.