Műholdas mérések: a meleg Csendes-óceán
A NASA és az uniós partnerek a Sentinel-6 Michael Freilich műholddal közösen követik nyomon a Csendes-óceánban szokatlanul nagy mennyiségben felhalmozódott meleg vizet, amely a későbbi El Niño kialakulására utalhat. A műhold 2020-as indítása óta 10 naponta méri a világtengerek tengerszintjét, így a néhány centiméteres változásokat is pontosan érzékeli. Amikor a megszokott keleti szelek helyett nyugati szelek uralkodnak, a trópusi vizek melegednek, a tengerszint emelkedik, majd ezek az extra meleg víztömegek hetek alatt eljutnak Dél-Amerika partvidékéhez.
Az idei folyamat kissé később indult el, mint például a 2015-ös vagy az 1997-es erős El Niño esetében, de már kezd felzárkózni hozzájuk. Műholdképek mutatják, hogy márciusban újabb Kelvin-hullám indult keletre, és május közepén Peru partjainál a tengerszint már 15 cm-rel meghaladta a hosszú távú átlagot.
Mit jelent El Niño a világnak?
Bizonyos jelek arra utalnak, hogy az idei El Niño – akár közepes, akár erős lesz – jelentős hatással jár majd az időjárásra és az emberek életére. A fogalom a 17. századból ered: perui halászok vették észre, hogy karácsony tájékán gyakran melegszik a tenger, ami miatt csökken a halászzsákmány. A melegebb tengervíz nemcsak a halászatot zavarja, hanem a Föld légkörének áramlásait is jelentősen módosítja, például megváltoztatja a jet stream (futóáramlás) irányát, és sokfelé befolyásolja a csapadékmennyiséget, valamint a viharok útját is.
A hatás nagysága az El Niño erejétől függ: közepes években, mint 2018 vagy 2023, főként a csendes-óceáni térségben okoz árvizeket vagy aszályokat. Az igazán erős időszakok – például 2015–2016 – már Afrika vagy Kalifornia időjárására is nagyobb hatást gyakorolnak. Az El Niño rendszerint november–január körül éri el csúcspontját, vagyis még hónapokba telik, amíg a következmények teljesen kibontakoznak.
Sentinel-6: négy évtized mérései
A Sentinel-6 Michael Freilich jelenleg is az egész világ referencia műholdja a tengerszint folyamatos mérésében. Az adatsor 1992-ben kezdődött, a TOPEX/Poseidon műhold pályára állásával, és azóta folyamatosan bővül. A legújabb generáció, a Sentinel-6B 2025-ben indul, és 2026-tól veszi át a fő szerepet.
A Sentinel-6 Michael Freilich elnevezés az egykori NASA Földtudományi igazgatója előtt tiszteleg. A projektet az EU, az ESA, az EUMETSAT, a NASA és az amerikai NOAA közösen fejlesztette ki. Az Európai Unión belül a Copernicus program felel az adatok feldolgozásáért és a rendszer működtetéséért. A NASA Jet Propulsion Laboratory több kulcsfontosságú műszert – például mikrohullámú radiométert, GNSS-eszközt és lézeres visszaverő mérőrendszert – szállított a műholdnak, valamint biztosította a földi adatfeldolgozást és a missziót irányító szakemberek támogatását is.
