Mit mutatnak a kutatások?
Konkrétabban egy közelmúltban készült összefoglaló tanulmány 14 megfigyeléses kutatás adatait vizsgálta, több mint 11 000 résztvevő elemzésével, akik közül több mint 5000-nél diagnosztizáltak emésztőrendszeri daganatot. A csípős paprika nagy mennyiségű fogyasztása a gyomor-, bél- és különösen a nyelőcsőrák megnövekedett esélyével járt együtt: a legtöbbet fogyasztóknál összességében 64%-kal nagyobb volt a kockázat, míg a nyelőcsőrák esetében közel háromszorosára nőtt a rizikó a keveset fogyasztókhoz képest.
Ez a jelenség jól illusztrálható azzal, hogy míg a gyomor- vagy vastagbélrák tekintetében nem volt statisztikailag szignifikáns a kockázatnövekedés – noha például gyomorrák esetében 77%-os emelkedést mutattak ki a nagy fogyasztóknál –, a nyelőcső mégis a legérzékenyebbnek tűnik.
Eltérések a világ különböző részein
A földrajzi különbségek sem elhanyagolhatók. Ázsia, Afrika és Észak-Amerika kutatásai rendre magasabb kockázatot találtak a paprikát fogyasztók körében, míg Európában és Dél-Amerikában nem nőtt vagy még csökkent is a daganatos betegségek aránya. Valószínű, hogy ebben közrejátszik az eltérő fogyasztási mennyiség, a paprika típusa és elkészítési módja, a genetikai különbségek, valamint egyéb életmódbeli tényezők, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás vagy az étrend egésze.
Miért éppen a nyelőcső?
A kapszaicin az idegrendszer egy speciális receptorát, a TRPV1-et aktiválja, amely a csípős, égető érzésért felelős. Felmerült, hogy a nyelőcső folyamatos, intenzív irritációja hozzájárulhat a daganatos elváltozások kialakulásához. Mivel a különböző emésztőrendszeri szakaszok sejtjei eltérő gyorsasággal regenerálódnak, ez magyarázhatja, hogy miért pont a nyelőcső érintett leginkább – de mindez eddig csak feltételezés maradt.
Kell aggódnunk?
A mostani eredmények alapján óvatosságra van ok, de nem pánikra. Az elemzett kutatások mindegyike megfigyeléses – vagyis statisztikai kapcsolatot mutattak ki, ok-okozatiságot nem bizonyítottak. A daganatok kialakulásában rengeteg tényező játszik szerepet, például a dohányzás, az alkohol, fertőzések, illetve a szociális helyzet. Emellett a világ más pontjain készült áttekintések azt mutatják, hogy a csípős ételek akár kedvezően is hathatnak például a szívbetegségek vagy a korai halálozás kockázatára.
A legnagyobb kérdőjel, hogy mennyi paprika jelent valódi veszélyt. A mérsékelt fogyasztás ugyanolyan kockázatot hordoz-e, mint az extrém mennyiség? Ezt csak hosszú távú, átfogó vizsgálatok tisztázhatják majd.
