Az orosz száloptikai drónok már a pajtákba is benéznek az ukrán tüzérségért
Az orosz forrásokból származó videó egy olyan robbanószerrel felszerelt kvadkoptert mutat be, amely egy ponyva alatt besurran egy pajtába, ahol egy ukrán Bohdana önjáró tarack parkolt. A drón nekicsapódott a tarack vezetőfülkéjének, valószínűleg súlyosan megrongálva azt.
Az ukrán ipar hetente több Bohdanát gyárt, hogy egységesítse tüzérségi alakulatait, pótolja az oroszok által megsemmisített régebbi tarackokat, és függetlenítse magát az egyre inkább Oroszország felé hajló Egyesült Államoktól. A Bohdana-gyártás fenntartása ukrán prioritás, elfojtása pedigelsősorban dróncsapásokkalorosz érdek.
A rejtőzködés már nem megoldás
Korábban a tüzérség néhány lövés után gyorsan pozíciót váltott, hogy megnehezítse az ellencsapást. A “lőj és fuss” taktika azonban megváltozott. A mindenütt jelenlévő megfigyelő drónok azonnal észreveszik a nyílt terepen mozgó járműveket. Az új szokás szerint a tüzérek gondosan álcázott fedezékekbe vagy feltűnésmentes épületekbe rejtik lövegjeiket.
Ezek a rejtekhelyek csökkenthetik a nagyobb, kevésbé manőverképes drónok általi kockázatot, amelyek nem tudnak elég közel kerülni az elrejtett lövegekhez, vagy nem férnek be a fedett pozíciókba.
A drótvezetéses drónok előnye
A néhány kilogrammos, FPV (first-person-view) drónok elég közel kerülhetnek és beszorulhatnak szűk helyekre is. Legtöbbjük rádiókapcsolaton keresztül kommunikál kezelőjével – a rádiók azonban zavarhatók. Az ukrán zavarás kiküszöbölésére egyes orosz drónegységek száloptikai drónokra váltottak, amelyek vezetékkel kapcsolódnak kezelőikhez.
A száloptikai drónok nem tökéletesek. Viszonylag drágák, a lecsévélődő vezetékek bizonyos körülmények között láthatók, ami lehetővé teszi az ellenséges drónok számára, hogy visszakövessék a kezelők pozícióját. A vezetékek gyakran összegabalyodnak, így a hatékony bevetéshez átlag feletti kezelői képességek szükségesek.
A jutalom azonban megéri a kockázatot és az erőfeszítést. Az oroszok több száloptikai drón bevetésével legyőzik Ukrajna két fő védelmét a kis drónok ellen: az álcázást és a zavarást. Természetesen az ukránok is egyre többet fektetnek a száloptikai drónokba. A fenyegetés mindkét irányban működik.
🚀 Az Artemis II küldetés űrhajósai most tényleg mindent visznek: épp a Hold közelében járnak az Orion fedélzetén, készülődnek a hétfői holdközelítésre, és közben elképesztő panorámában gyönyörködnek...
Egy lényeges szempont, hogy a mesterséges intelligencia már most is hatalmas mennyiségű energiát fogyaszt világszerte; az Egyesült Államokban például a teljes áramfogyasztás több mint 10%-át MI-rendszerek és adatközpontok használják el, ami 2024-ben mintegy 415 terawattóra volt...
Elképesztő, hogy még szombat este sem lehet hátradőlni a gép előtt, mert a Fortinet kénytelen volt villámgyorsan kiadni egy javítást a FortiClient Enterprise Management Serverhez tartozó kritikus biztonsági rés miatt...
Továbbá a MoonRF nevű nyílt forráskódú kezdeményezés lehetővé teszi bárki számára, hogy a világ bármely pontjáról, akár a Hold segítségével lépjen kapcsolatba másokkal...
Viharos fordulók, mérföldkő technológiák és sorsfordító csaták: ezen a napon Julius Caesar döntő győzelmet aratott Thapsusnál, Gandhi elindította a Sómenetet, és Németország megtámadta Jugoszláviát és Görögországot...
💫 A 2020-as évek közepére rendkívül felgyorsult a mesterséges intelligencia fejlődése, és ehhez az Nvidia óriási teljesítményű GPU-rendszerei adták az alapot...
Egy Quizlet nevű online tanulási platformon februárban olyan, nyilvánosra állított kártyacsomag bukkant fel, amely valószínűleg rendkívül bizalmas, texasi biztonsági létesítményekhez köthető eljárásokról árult el információkat...
A kínai Ant Group blokklánc-részlege, az Ant Digital Technologies bemutatta az Anvita platformot, amely lehetővé teszi, hogy önjáró MI-ügynökök minimális emberi beavatkozás mellett vagyont birtokoljanak, kereskedjenek és azonnali fizetéseket bonyolítsanak le...
🚧 Az Antarktisz felszínét hatalmas arany-, ezüst-, réz- és vaslelőhelyek rejtik – eddig ezek megközelíthetetlenek voltak, de az éghajlatváltozás most mindent felboríthat...
💡 Lengyel kutatóknak minden eddiginél vékonyabb rétegben sikerült csapdába ejteniük az infravörös fényt: mindössze 40 nanométer vastagságban, ami ezerszer vékonyabb, mint egy hajszál...
Közel kétezer évvel ezelőtt kínai csillagászok egy különös, ideiglenes „vendégcsillagot” figyeltek meg az éjszakai égbolton, az Alfa Centauri irányában...
Az elkövetkező években radikálisan megváltozhat a Föld éjszakai égboltja: a Reflect Orbital nevű cég tervezi, hogy hatalmas tükrökkel felszerelt műholdakat állít pályára, melyek képesek lennének 5-6 km széles földi területekre napfényt vetíteni – a telihold fényétől a verőfényes dél ragyogásáig...
🛡 Érdekes felvetés, hogy a legforróbb techmeló, a forward-deployed engineer (FDE), gyökeresen felforgatta a szoftveripart, miközben a legtöbb cég aligha tudja azt valóban megvalósítani...
Az amerikai munkahelyeken új, mindennapokat átszövő félelem uralkodik: a munkavállalók egyre kevésbé attól tartanak, hogy elbocsátják őket, inkább attól, hogy munkájuk jelentéktelenné válik a mesterséges intelligencia előretörése miatt...
Az amerikai oktatás ma éles kanyarban halad. Mesterségesintelligencia-cégek azt ígérik, hogy a munkaerőpiac teljesen átalakul, miközben már senki sem tudja igazán, mit is jelent pályára készen állni...
Kevesen vannak, akik ne hallottak volna a torinói lepelről, arról a titokzatos vászonról, amelyet sokan Jézus testét beborító halotti lepelként tisztelnek...