A Voyager 1 jelenleg csillagközi térséget kutat, és már 24,9 milliárd kilométerre távolodott el a Földtől. Hollandiában sikerült egy amatőr csillagászcsoportnak fogadnia a Voyager jeleit egy 1950-es évekbeli teleszkóp segítségével, amelyet kifejezetten gyenge, alacsony frekvenciájú jelzések észlelésére terveztek.
A NASA a Deep Space Network-öt (DSN) használja a távoli űreszközökkel való kommunikációra, azonban a távolság miatt néha problémák jelentkezhetnek a jelek érzékelésével. A Dwingeloo teleszkópot sikeresen alkalmazták a Voyager 1 gyenge jeleinek fogadására a 8,4 gigahertzes telemetriai sávban. Az eltérő frekvenciák lehetővé teszik, hogy a Dwingeloo teleszkóp kiegészítse a NASA által használt DSN rendszert. Az asztronómusok Doppler-eltolódás korrekciókat használnak a Voyager 1 pontos helyzetének meghatározására, míg a NASA erőfeszítéseket tesz az X-sávú adó újbóli bekapcsolására, hogy stabilizálják a kommunikációs kapcsolatot.
A Voyager űrszondák felfedezései és jövője
A Voyager szondák felfedezőútja során számos határon haladtak át a Naprendszeren belül és azon túl. A heliopauza átlépésével először kerülték a csillagközi teret 2012-ben és 2018-ban. Ez a régió energiadús, galaktikus kozmikus sugárzásokkal és haldokló csillagok porával teli. A fedélzeti radioizotópos termoelektromos generátorok biztosítják az irányt és adatgyűjtést, habár idővel ezek teljesítménye csökken a plutónium elhasználódása miatt. A Voyager misszió csapatának erőfeszítései arra irányulnak, hogy optimalizálják az energiafelhasználást, így a szondák műszerei még néhány évig működőképesek maradhassanak.
🌌 A Champagne-halmaz névre keresztelt csillagászati jelenség szilveszter éjszakáján történt felfedezése óta ejti ámulatba a szakértőket: két hatalmas galaxishalmaz ütközése mutatkozik meg benne, a képeken pedig szinte pezsgőbuborékszerű foltok formájában láthatók a felforrósodott gázok...
A NASA súlyos költségmegszorítások és telephely-összevonások közepette kénytelen bezárni a legnagyobb könyvtárát, így veszélybe kerül tízezernyi történelmi és tudományos dokumentum, amelyek jelentős része még nem digitalizált...
Az idei év kifejezetten gyengén alakult a dollár számára, hiszen a valuta több mint 9 százalékot veszített értékéből a főbb devizákkal szemben – ilyen rossz évet legutóbb nyolc éve látott...
Lenyűgöző részletességgel sikerült megörökíteni két ütköző spirálgalaxist a NASA James Webb-űrteleszkópja (James Webb Space Telescope, JWST) és a Chandra röntgenobszervatórium (Chandra X-ray Observatory) adatainak egyesítésével...
🤖 Az elmúlt év végleg átalakította az MI helyét: a kezdeti mutatványokból állandó társunk lett a mindennapokban, és az emberek már nem csupán újdonságként tekintenek rá...
🎲 Egy lényeges szempont, hogy a kínai tudósoknak most először sikerült megvalósítaniuk azt a híres gondolatkísérletet, amellyel Albert Einstein majdnem száz éve próbálta cáfolni Niels Bohr elméletét a kvantummechanikában...
🚫 A 2026-os New York-i polgármesteri beiktatáson, ahol Zohran Mamdani lép hivatalba, szigorú tiltólistát hirdettek, amelyen meglepő módon külön megnevezték a Flipper Zero-t és a Raspberry Pi-t...
🚀 Érdekes, hogy az MI-berobbanás éveiben szerzett lendület ellenére az Eaton részvényárfolyama 2025-ben nem tudta tartani a lépést a többi ipari óriással...
💡 A kutatók azt vizsgálják, miként lehetne fenntarthatóbban előállítani az egyik legfontosabb ipari vegyületet, az ammóniát, amely a műtrágyák, tisztítószerek és robbanóanyagok gyártásának is alapja...
