A Voyager 1 jelenleg csillagközi térséget kutat, és már 24,9 milliárd kilométerre távolodott el a Földtől. Hollandiában sikerült egy amatőr csillagászcsoportnak fogadnia a Voyager jeleit egy 1950-es évekbeli teleszkóp segítségével, amelyet kifejezetten gyenge, alacsony frekvenciájú jelzések észlelésére terveztek.
A NASA a Deep Space Network-öt (DSN) használja a távoli űreszközökkel való kommunikációra, azonban a távolság miatt néha problémák jelentkezhetnek a jelek érzékelésével. A Dwingeloo teleszkópot sikeresen alkalmazták a Voyager 1 gyenge jeleinek fogadására a 8,4 gigahertzes telemetriai sávban. Az eltérő frekvenciák lehetővé teszik, hogy a Dwingeloo teleszkóp kiegészítse a NASA által használt DSN rendszert. Az asztronómusok Doppler-eltolódás korrekciókat használnak a Voyager 1 pontos helyzetének meghatározására, míg a NASA erőfeszítéseket tesz az X-sávú adó újbóli bekapcsolására, hogy stabilizálják a kommunikációs kapcsolatot.
A Voyager űrszondák felfedezései és jövője
A Voyager szondák felfedezőútja során számos határon haladtak át a Naprendszeren belül és azon túl. A heliopauza átlépésével először kerülték a csillagközi teret 2012-ben és 2018-ban. Ez a régió energiadús, galaktikus kozmikus sugárzásokkal és haldokló csillagok porával teli. A fedélzeti radioizotópos termoelektromos generátorok biztosítják az irányt és adatgyűjtést, habár idővel ezek teljesítménye csökken a plutónium elhasználódása miatt. A Voyager misszió csapatának erőfeszítései arra irányulnak, hogy optimalizálják az energiafelhasználást, így a szondák műszerei még néhány évig működőképesek maradhassanak.
A Nokia nagy átalakulásba kezd, és önálló vállalatba szervezi ki az MI-üzletágát, kevesebb mint egy hónappal azután, hogy az Nvidia 370 milliárd forinttal (1 milliárd dollár) szállt be a cégbe a 6G fejlesztése érdekében...
🛠 Az európai adatbiztonság szintet lép: a Microsoft, az SAP tulajdonában lévő Delos Cloud és a francia Bleu összefogtak, hogy még válsághelyzetekben is zavartalan maradjon az EU-ban a felhőszolgáltatás...
Annak vizsgálata, hogyan lehet új életet lehelni azokba a T-sejtekbe a daganatos megbetegedések elleni harcban, amelyek feladata a rákos sejtek elpusztítása...
A Stuttgarti Egyetemen német kutatók eddig lehetetlennek hitt lépést tettek a jövő kvantuminternete felé: két különböző, fizikailag elválasztott fényforrás – úgynevezett kvantumpontok – fotonjai között sikerült kvantumteleportációt megvalósítani...
A Target mostantól lehetőséget ad arra, hogy a karácsonyi roham közepén akár beszélgetés közben is lebonyolíthasd a vásárlást: a ChatGPT-n keresztül már nemcsak ajánlásokat kérhetsz, hanem konkrétan be is pakolhatsz termékeket a kosárba, majd fizethetsz, mindezt az alkalmazás elhagyása nélkül...
🧠 Egy lényeges szempont, hogy a Google új fejlesztése, a Scholar Labs nevű MI-alapú keresőeszköz mostantól nem csupán kulcsszavak alapján keres tanulmányokat, hanem a felhasználók összetettebb kutatási kérdéseire próbál releváns tudományos eredményeket ajánlani...
Korábban láthatatlan fényállapotokat sikerült most először láthatóvá és szabályozhatóvá tenni: áttörés született a fotonika és a kvantumtechnológia területén, amely új távlatokat nyit a szupergyors fotonika, a chipbe épített kvantumkommunikáció és a kétdimenziós (2D) anyagok eddig elérhetetlen kvantumállapotainak vizsgálata előtt...
Az új iPhone 17 széria egyik legnagyobb újítása az Apple saját fejlesztésű N1 vezeték nélküli chipje, amely leváltotta a korábbi Broadcom-megoldásokat...
⚡ A Microsoft bemutatta legújabb saját fejlesztésű központi egységét, az Azure Cobalt 200-at, amely már 2026-ban élesben működhet az ügyfelek felhőszolgáltatásaiban...
💫 Érdemes megvizsgálni, hogy léteznek még olyan háztartási gépek, amelyek a funkcionalitást és megbízhatóságot helyezik előtérbe a csillogó dizájn és digitális extrák helyett...
