A Voyager 1 jelenleg csillagközi térséget kutat, és már 24,9 milliárd kilométerre távolodott el a Földtől. Hollandiában sikerült egy amatőr csillagászcsoportnak fogadnia a Voyager jeleit egy 1950-es évekbeli teleszkóp segítségével, amelyet kifejezetten gyenge, alacsony frekvenciájú jelzések észlelésére terveztek.
A NASA a Deep Space Network-öt (DSN) használja a távoli űreszközökkel való kommunikációra, azonban a távolság miatt néha problémák jelentkezhetnek a jelek érzékelésével. A Dwingeloo teleszkópot sikeresen alkalmazták a Voyager 1 gyenge jeleinek fogadására a 8,4 gigahertzes telemetriai sávban. Az eltérő frekvenciák lehetővé teszik, hogy a Dwingeloo teleszkóp kiegészítse a NASA által használt DSN rendszert. Az asztronómusok Doppler-eltolódás korrekciókat használnak a Voyager 1 pontos helyzetének meghatározására, míg a NASA erőfeszítéseket tesz az X-sávú adó újbóli bekapcsolására, hogy stabilizálják a kommunikációs kapcsolatot.
A Voyager űrszondák felfedezései és jövője
A Voyager szondák felfedezőútja során számos határon haladtak át a Naprendszeren belül és azon túl. A heliopauza átlépésével először kerülték a csillagközi teret 2012-ben és 2018-ban. Ez a régió energiadús, galaktikus kozmikus sugárzásokkal és haldokló csillagok porával teli. A fedélzeti radioizotópos termoelektromos generátorok biztosítják az irányt és adatgyűjtést, habár idővel ezek teljesítménye csökken a plutónium elhasználódása miatt. A Voyager misszió csapatának erőfeszítései arra irányulnak, hogy optimalizálják az energiafelhasználást, így a szondák műszerei még néhány évig működőképesek maradhassanak.
Az amerikai LexisNexis, a világ egyik legnagyobb elemzőcége, nemrég elismerte, hogy adatlopás áldozatává vált, ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a hackerek csak elavult, lényegtelen adatokat szereztek meg...
📞 Érdemes megvizsgálni, hogy a hazai AT&T-felhasználók számára ténylegesen előrelépés-e a szolgáltató most bejelentett új mobilcsomag-választéka, vagy csak újracsomagolt, jól ismert konstrukciókról van szó...
🤓 A kiberbiztonság új korszaka bontakozik ki, ahol az önállóan cselekvő mesterséges intelligencia (MI) ügynökök alapjaiban változtatják meg az erőviszonyokat...
A Google közelgő laptopplatformja, az Aluminium OS, 2026-ban debütálhat, és komoly hangsúlyt helyez a modern munkafolyamatokra és a termelékenységre...
Egy francia egészségügyi szoftvercég, a Cegedim Santé rendszerét súlyos, célzott kibertámadás érte, amely során érzékeny betegadatok milliói kerültek veszélybe...
Továbbá a téli reggelek egyik legnagyobb bosszúsága az elektromos autók tulajdonosai számára, amikor hirtelen, drasztikusan lecsökken járművük hatótávolsága...
Az Apple legújabb fejlesztése, az M5 Pro és M5 Max, új szintre emeli a MacBook Pro teljesítményét: a világ jelenlegi legfejlettebb professzionális laptopprocesszorai mutatkoznak be...
🔏 Érdekes felvetés, hogy a legújabb kibertámadások éppen egy régóta elfogadott, megbízhatónak vélt technológiai szabvány, az OAuth hibakezelésében rejlő hiányosságokat használják ki...
Annak vizsgálatára, hogy az érzelmi kötődés mennyire alapvető szükséglet: egy Japánban élő, Punch nevű hím makákó története bejárta a világot, miután anyja elhagyta őt, később pedig társai is kirekesztették az Ichikawa City Állatkertben...
A mai Magyarország területén, az újkőkorszakban élt emberek temetkezési szokásai és munkaelosztása jóval árnyaltabb képet mutatnak, mint azt sokáig gondoltuk...
Felmerül a kérdés, hogy a James Webb űrteleszkóp új felfedezései vajon választ adnak-e arra, hogyan születtek az univerzum első óriáscsillagai, és miként jöttek létre a legelső szupermasszív fekete lyukak...
Egy lényeges szempont, hogy a Yellowstone Nemzeti Parkban a farkasok és a pumák között állandó a feszültség, de ennek oka nem feltétlenül az, amire elsőre gondolnánk...
A kutatóknak sikerült feltárniuk, miért képesek bizonyos agysejtek sokkal jobban ellenállni az Alzheimer-kór egyik fő károsító tényezőjének, a toxikus tau fehérjének, mint mások...
