A NASA a Deep Space Network-öt (DSN) használja a távoli űreszközökkel való kommunikációra, azonban a távolság miatt néha problémák jelentkezhetnek a jelek érzékelésével. A Dwingeloo teleszkópot sikeresen alkalmazták a Voyager 1 gyenge jeleinek fogadására a 8,4 gigahertzes telemetriai sávban. Az eltérő frekvenciák lehetővé teszik, hogy a Dwingeloo teleszkóp kiegészítse a NASA által használt DSN rendszert. Az asztronómusok Doppler-eltolódás korrekciókat használnak a Voyager 1 pontos helyzetének meghatározására, míg a NASA erőfeszítéseket tesz az X-sávú adó újbóli bekapcsolására, hogy stabilizálják a kommunikációs kapcsolatot.
A Voyager űrszondák felfedezései és jövője
A Voyager szondák felfedezőútja során számos határon haladtak át a Naprendszeren belül és azon túl. A heliopauza átlépésével először kerülték a csillagközi teret 2012-ben és 2018-ban. Ez a régió energiadús, galaktikus kozmikus sugárzásokkal és haldokló csillagok porával teli. A fedélzeti radioizotópos termoelektromos generátorok biztosítják az irányt és adatgyűjtést, habár idővel ezek teljesítménye csökken a plutónium elhasználódása miatt. A Voyager misszió csapatának erőfeszítései arra irányulnak, hogy optimalizálják az energiafelhasználást, így a szondák műszerei még néhány évig működőképesek maradhassanak.
