A Voyager 1 jelenleg csillagközi térséget kutat, és már 24,9 milliárd kilométerre távolodott el a Földtől. Hollandiában sikerült egy amatőr csillagászcsoportnak fogadnia a Voyager jeleit egy 1950-es évekbeli teleszkóp segítségével, amelyet kifejezetten gyenge, alacsony frekvenciájú jelzések észlelésére terveztek.
A NASA a Deep Space Network-öt (DSN) használja a távoli űreszközökkel való kommunikációra, azonban a távolság miatt néha problémák jelentkezhetnek a jelek érzékelésével. A Dwingeloo teleszkópot sikeresen alkalmazták a Voyager 1 gyenge jeleinek fogadására a 8,4 gigahertzes telemetriai sávban. Az eltérő frekvenciák lehetővé teszik, hogy a Dwingeloo teleszkóp kiegészítse a NASA által használt DSN rendszert. Az asztronómusok Doppler-eltolódás korrekciókat használnak a Voyager 1 pontos helyzetének meghatározására, míg a NASA erőfeszítéseket tesz az X-sávú adó újbóli bekapcsolására, hogy stabilizálják a kommunikációs kapcsolatot.
A Voyager űrszondák felfedezései és jövője
A Voyager szondák felfedezőútja során számos határon haladtak át a Naprendszeren belül és azon túl. A heliopauza átlépésével először kerülték a csillagközi teret 2012-ben és 2018-ban. Ez a régió energiadús, galaktikus kozmikus sugárzásokkal és haldokló csillagok porával teli. A fedélzeti radioizotópos termoelektromos generátorok biztosítják az irányt és adatgyűjtést, habár idővel ezek teljesítménye csökken a plutónium elhasználódása miatt. A Voyager misszió csapatának erőfeszítései arra irányulnak, hogy optimalizálják az energiafelhasználást, így a szondák műszerei még néhány évig működőképesek maradhassanak.
🦉 A varjak mindig is különleges madarak voltak. Számtalan történet szól arról, hogy képesek megbarátkozni emberekkel, ajándékokat hoznak, sőt, olykor elveszett tárgyakat is visszaszolgáltatnak gazdáiknak...
Figyelemre méltó, ahogyan a Meta Platforms az MI-t használja az adatok feltérképezésére, a felhasználói preferenciák felismerésére és optimalizálására, hogy a hirdetők pontosan azt a célcsoportot érjék el, amelyet szeretnének...
💳 Az Egyesült Államokban egyre többen ragaszkodnak régi okostelefonjaikhoz, laptopjaikhoz és más digitális eszközeikhez, sokszor jóval tovább használva őket, mint néhány éve...
A Google társalapítója, Larry Page a világ harmadik leggazdagabb embere lett, miután az Alphabet részvényei 3 százalékkal emelkedtek a frissen bemutatott Gemini 3 MI-modellnek köszönhetően...
Fontos kérdés, hogy van-e élet a Marson – ezért a NASA Perseverance marsjárója már négy éve kutatja a bolygó felszínét, kőzetmintákat gyűjt, amikor váratlanul egy egészen különös, Phippsaksla névre keresztelt sziklára bukkant...
Év elején a Teslát kétségek gyötörték: a világszerte csökkenő eladások és Elon Musk politikai botrányai nyomán mélyrepülésbe kezdett a részvényárfolyam...
🔐 Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a Signal az egyik legbiztonságosabb üzenetküldő alkalmazás a világon, hiszen végponttól végpontig titkosított üzeneteket kínál, ráadásul katonai szintű adatvédelemmel...
Az elmúlt napokban komolyan felforrósodott a levegő a Comet MI-böngésző körül: a SquareX kiberbiztonsági cég szerint a Perplexity által fejlesztett szoftverben súlyos sebezhetőség lapul...
A hét közepén jelentős eladási hullám söpört végig az amerikai tőzsdéken, amelynek egyik lehetséges kiváltójaként a bitcoin árfolyamának meredek esését említették pénzügyi szakértők...
🙌 Ez a jelenség jól illusztrálható azzal, hogy a neandervölgyiek több mint 300 ezer évig éltek Európa és Ázsia területein, és számos, máig rejtélyes nyomot hagytak maguk után...
💻 Hiába újít a Meta, és gombamód szaporodnak az alternatívák, az X (korábban Twitter) továbbra is uralja az amerikai, rövid szöveges bejegyzésekre épülő közösségi hálózatok mezőnyét...
A 2025-ös COP30 jelentős fordulatot hozott a klímaváltozás elleni küzdelemben: januártól lép életbe az első világszintű egyezmény, amely a nemzeti hatáskörökön túli tengeri területek védelmét szolgálja, és jogszabályban rögzíti a tengerek klímavédelemben betöltött kulcsszerepét...