A kanadai sarkvidék egykor trópusi paradicsom volt

Egy friss kutatás szerint egykor pálmafák virágoztak a mai szubarktikus Kanada területén, új betekintést nyújtva a sarkvidék ősi éghajlatába. A Connecticut College professzora, Peter Siver által vezetett és az Annals of Botany folyóiratban megjelent kutatás megerősíti, hogy a régióban egész évben meleg hőmérséklet uralkodott körülbelül 48 millió évvel ezelőtt, még a több hónapos téli sötétség idején is. A tanulmányban Siver kanadai és lengyel kollégái is közreműködtek. A tudósok a fosszíliákat úgy fedezték fel, hogy Kanada Északnyugati Területein található ősi tómedrek maradványaiban található apró, növényi eredetű kovaszerkezeteket, úgynevezett fitolitokat elemeztek. Ezeket a fosszíliákat a területen található, Giraffe kimberlite pipe locality nevű lelőhelyről nyerték ki.

Jégmentes sarkvidék és szubtrópusi klíma

Ezek a fosszíliák, valamint a melegvízi fajok maradványai arra utalnak, hogy a sarkvidék egykor jégmentes volt, és a maihoz hasonló szubtrópusi éghajlattal rendelkezett – állítja a tanulmány. “Ezek a felfedezések betekintést nyújtanak a múltbeli üvegházhatású körülményekbe, és segítenek finomítani a jövőbeli éghajlatváltozást előrejelző modelleket” – magyarázta Siver.

Siver csapata dokumentálta a megkövesedett stegmatákat is – a pálmalevelekben található fitolitok egyedi lineáris elrendezését -, ami a legkorábbi ismert feljegyzés erről az evolúciós jellemzőről, amely a korai eocén időszakban alakult ki. Az eocén a Föld történetének egy meleg korszaka volt, amely körülbelül 34-56 millió évvel ezelőtt tartott.

Ősi ökoszisztéma új megvilágításban

A melegkedvelő vízi organizmusok jelenléte tovább erősíti azt az elképzelést, hogy ez az őskori sarkvidéki régió egykor burjánzó, mérsékelt ökoszisztémának adott otthont – írja a tanulmány. A kutatók szerint a tanulmány megkérdőjelezi a korábbi feltételezéseket arról, hogy mikor és hol alakult ki először jég az északi féltekén.

A múltbeli környezetek vizsgálatával a tudósok jobban megérthetik, hogyan reagálnak az ökoszisztémák a hosszú távú éghajlati változásokra – állítja a tanulmány. A felfedezés nemcsak a Föld történetének jobb megértéséhez járul hozzá, hanem értékes információkkal szolgálhat a jelenlegi klímaváltozás hatásainak előrejelzéséhez is.