A kanadai sarkvidék egykor trópusi paradicsom volt – meglepő új tanulmány
Egy friss kutatás szerint egykor pálmafák virágoztak a mai szubarktikus Kanada területén, új betekintést nyújtva a sarkvidék ősi éghajlatába.
A Connecticut College professzora, Peter Siver által vezetett és az Annals of Botany folyóiratban megjelent kutatás megerősíti, hogy a régióban egész évben meleg hőmérséklet uralkodott körülbelül 48 millió évvel ezelőtt, még a több hónapos téli sötétség idején is. A tanulmányban Siver kanadai és lengyel kollégái is közreműködtek.
A tudósok a fosszíliákat úgy fedezték fel, hogy Kanada Északnyugati Területein található ősi tómedrek maradványaiban található apró, növényi eredetű kovaszerkezeteket, úgynevezett fitolitokat elemeztek. Ezeket a fosszíliákat a területen található, Giraffe kimberlite pipe locality nevű lelőhelyről nyerték ki.
Jégmentes sarkvidék és szubtrópusi klíma
Ezek a fosszíliák, valamint a melegvízi fajok maradványai arra utalnak, hogy a sarkvidék egykor jégmentes volt, és a maihoz hasonló szubtrópusi éghajlattal rendelkezett – állítja a tanulmány. “Ezek a felfedezések betekintést nyújtanak a múltbeli üvegházhatású körülményekbe, és segítenek finomítani a jövőbeli éghajlatváltozást előrejelző modelleket” – magyarázta Siver.
Siver csapata dokumentálta a megkövesedett stegmatákat is – a pálmalevelekben található fitolitok egyedi lineáris elrendezését -, ami a legkorábbi ismert feljegyzés erről az evolúciós jellemzőről, amely a korai eocén időszakban alakult ki. Az eocén a Föld történetének egy meleg korszaka volt, amely körülbelül 34-56 millió évvel ezelőtt tartott.
Ősi ökoszisztéma új megvilágításban
A melegkedvelő vízi organizmusok jelenléte tovább erősíti azt az elképzelést, hogy ez az őskori sarkvidéki régió egykor burjánzó, mérsékelt ökoszisztémának adott otthont – írja a tanulmány. A kutatók szerint a tanulmány megkérdőjelezi a korábbi feltételezéseket arról, hogy mikor és hol alakult ki először jég az északi féltekén.
A múltbeli környezetek vizsgálatával a tudósok jobban megérthetik, hogyan reagálnak az ökoszisztémák a hosszú távú éghajlati változásokra – állítja a tanulmány. A felfedezés nemcsak a Föld történetének jobb megértéséhez járul hozzá, hanem értékes információkkal szolgálhat a jelenlegi klímaváltozás hatásainak előrejelzéséhez is.
🌱 Miközben az örök fiatalság titkát egykor a mesés Ifjúság forrásában keresték, a legújabb kutatások szerint a válasz jóval közelebb lehet: a saját bélmikrobáinkban...
⚠️ Nagy vitát kavart az Egyesült Királyság kormányának terve, hogy az MI-cégek – például a Google vagy az OpenAI – szabadon felhasználhassák szerzői joggal védett tartalmakat MI-modellek tanítására...
Erre utal többek között az is, hogy a Samsung Androidos böngészője mostantól nem Internet, hanem egyszerűen csak Browser néven fut a legújabb eszközökön...
Az Anthropic vezérigazgatója, Dario Amodei bíróságon támadja meg a Védelmi Minisztérium döntését, miután hivatalosan is értesítették a céget az ellátásilánc‑kockázati besorolásról...
Háromezer évvel ezelőtt Kína belső területein radikális társadalmi változások és drámai népességcsökkenés következett be, amelyet hosszú ideig talány övezett...
Az okostelefonokkal és mindenféle beépített mikrofonnal telített világban egy őszinte beszélgetés szinte lehetetlenné vált – mindenhol ott leselkednek a folyamatosan figyelő eszközök...
😎 Komolyan mondom, hogy ma már a tini fiúk nem egymásnak súgják, mit írjanak a csajoknak, hanem inkább a ChatGPT-hez rohannak, ha üzenetről vagy az első lépésről van szó...
A nagy MI-pánik újra dübörög, de az igazság az, hogy hiába tanulnak a szoftverek kódolni, mémeket gyártani, csetelni, vagy akár jogi esettanulmányok villámgyors összefoglalására, nem hiszem el, de a laptopos melósok többsége most sem lett munkanélküli...
Az ausztrál koalák példája új reményt ad a veszélyeztetett fajoknak. A tudósok genomikai vizsgálatai szerint még a jelentős genetikai szűkületek sem szükségszerűen okoznak végzetes beltenyésztési depressziót, vagyis egy állatfaj nem feltétlenül hal ki a genetikai változatosság csökkenése miatt...
⚡ Fontos kérdés, hogyan lehetne a napenergiát hatékonyabban átalakítani villamos energiává. Nemrégiben a Cambridge-i Egyetem tudósai olyan elképesztően gyors elektronmozgást figyeltek meg, amely teljesen átírhatja a napenergiával kapcsolatos elgondolásokat: az elektronok mindössze 18 femtoszekundum – vagyis kevesebb mint 20 billiárdod másodperc – alatt száguldottak át a napelemekben használt anyagon, egyetlen molekularezgés alatt...
A SeeStar S50 forradalmasítja az asztrofotózást azzal, hogy kompakt méretével és elérhető árával bárki számára lehetővé teszi az univerzum csodáinak megörökítését...
Vadiúj frissítéssel rukkolt elő az X (a régi Twitter, amely már nem akar ránk hallgatni), és mostantól nemcsak az influenszered bugyijába, hanem a tweetjeibe is pénzt kell dobni, hogy lásd, mi a vége!..
👽 A lassított felvételen két acéllemez ütközését láthatjuk, amelyek közé mikrobákat szorítottak – a pusztító ütközést követően ezeknek a parányi élőlényeknek mégis sikerült túlélniük azt, amit a kísérleti berendezés már nem bírt ki...
⚡ Többek között Bill Gates támogatásával a TerraPower évek óta azon dolgozik, hogy megépítse saját Natrium típusú, nátriummal hűtött nukleáris reaktorát az amerikai Wyoming államban, Kemmerer városában...
📸 A Vivo X300 Ultra hamarosan új korszakot nyithat a mobilfotózásban, ugyanis ebbe a telefonba építik be először a Sony vadonatúj, 200 megapixeles LYTIA 901 szenzorát...
🛰 Érdemes megvizsgálni, miért távolodik a legtöbb közeli galaxis a Tejútrendszertől, amikor annak gravitációjának elvileg magához kellene vonzania őket...
🩺 Az Amazon Web Services bejelentette az Amazon Connect Health nevű új platformot, amely mesterséges intelligenciával segíti az egészségügyi szervezeteket a mindennapi adminisztrációs terhek csökkentésében...
A Wikimédia Alapítvány a napokban egy gyorsan terjedő JavaScript-féreggel nézett szembe, amely felhasználói szkripteket módosított és vandalizmust okozott a Meta-Wiki oldalain...
