Szétpattanó szatellit a japán H3 rakétán
Japán legújabb zászlóshajójának számító H3 rakéta december végi startja tragikus fordulatot vett, amikor a majdnem 5 tonnás Michibiki 5 navigációs műhold négy perc repülés után váratlanul levált a hordozórakétáról. A műholdat védő burkolat leválasztásakor a kamera felvételein zavarba ejtő törmelékzápor volt látható, a szatellit pedig gyakorlatilag leesett a rakétáról. Az érzékelők hirtelen gyorsulásokat regisztráltak, így minden jel arra utal, hogy eddig ismeretlen meghibásodás történt. A különös anomália miatt Japán űrügynöksége, a JAXA minden részletet igyekszik kivizsgálni.
Oroszország plazmamotorral hozna áttörést
Az orosz Roszatom fejlesztése, egy új plazmahajtómű jelentősen felgyorsíthatja a Mars-missziókat – legalábbis a laboreredmények alapján. A Troick Intézetben épülő rendszer elektromágneses erővel gyorsítja a hidrogénrészecskéket, jelenlegi verziója 300 kilowattos, és több mint 2400 órás működést is kibírt. Ez messze meghaladja a houstoni VASIMR-motor teljesítményét. Ettől függetlenül a „laborból az űrbe” ugrás mindig kétesélyes, és az ilyen sikereket gyakran túlhájpolják Oroszországban, így megoszlanak a vélemények az áttörés valódi jelentőségéről.
Furcsa felvásárlások és visszalépések Európában
Az Orbex, a brit rakétafejlesztő, eladásra kerülhet a The Exploration Companynak a brit kormány közbenjárásával – mindössze néhány hónapja még a londoni vezetés a brit rakétaipar felfuttatására készült. Most azonban hirtelen kihátrált. Úgy tűnik, a brit kormány nem bízik már az Orbex műszaki és pénzügyi helyzetében, a vevő pedig valószínűleg inkább az EU-s űrpályázati pénzek megszerzésében reménykedik, mint az Orbex kilövési technológiájában.
Kanada saját űrindításokban gondolkodik
A torontói Canada Rocket Company 1,7 milliárd forintnyi (6,2 millió kanadai dollár) tőkeinjekcióval lépett piacra, hogy önálló kanadai űrstartokat valósítson meg. Kanada eddig főként az Egyesült Államokra támaszkodott, de a gyorsan növekvő űrbefektetések miatt saját kapacitásokat akar. Az új stratégia szerint 2028-ig önálló rakétával szeretnének pályára állítani műholdakat, a hardver pedig kanadai és európai technológiára épülne, egy megbízható metán–oxigén hajtómű köré szervezve.
Vega szerződés, meglepő amerikai közvetítéssel
A brazil Amazonia–1B földmegfigyelő műhold 2027-ben egy Vega C rakétán indul útnak. Ami a szokásostól eltér, az az, hogy a szerződő fél nem az olasz Avio, hanem egy texasi rakétabroker, a SpaceLaunch lett. Az üzlet értéke is kiszivárgott: 35,6 millió dollár (kb. 12,7 milliárd forint) – ritka nyilvános adat egy Vega-indítás árához.
Fellövési reneszánsz Amerikában
Az Egyesült Államokban a kereskedelmi űrhivatal, az FAA idén csaknem 205 indítást és visszatérést engedélyez, ami 25 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest – két éven belül akár meg is duplázódhat ez a szám. Az egyre növekvő fellövési tempó próbára teszi a hatóságokat is.
Musk új trükkje: fúzió MI-vel és rekord értékek
Elon Musk két zászlóshajójának, a SpaceX-nek és az xAI-nek az összeolvadása hamarosan megtörténhet, hogy a SpaceX adatai keringési adatközpontokba kerülhessenek az MI-fejlesztési versenyben. Az xAI részvényeit cserélnék SpaceX-papírokra, a teljes cég pedig már most 300 000 milliárd forint (800 milliárd dollár) körüli magánvállalati óriás, az MI-cég értéke meghaladja a 86 000 milliárd forintot (230 milliárd dollár). Musk szerint néhány éven belül az MI-üzemeltetés legolcsóbb helye nem is a Föld, hanem az űr lesz.
Starship V3: súlyosabb, izmosabb, megbízhatóbb?
Március közepére tervezik a Starship következő, 12. tesztrepülését – ez lesz az első a teljesen új, V3-as változatból, amely magasabb (124,4 méter), és több mint 100 tonnás terheket tud alacsony Föld körüli pályára állítani, szemben a korábbi 35 tonnával. A látványos emelkedés a Raptor 3 hajtóműnek köszönhető, és Musk abban bízik: most nemcsak erősebb, de megbízhatóbb is lesz a Starship.
Falcon 9: űrszemét tanulságok Európának
Az Európai Űrügynökség vizsgálatot indít a Falcon 9 második fokozatának tavalyi lengyelországi visszazuhanásáról. Bár sérülés nem történt, négy nagyobb darab lakott területen csapódott be. Az ESA szeretné pontosabban érteni, mennyire kiszámítható a hosszúkás rakétafokozatok leégése, hiszen csupán tíz év alatt négyszeresére ugrott a sikeres rakétaindítások száma.
Rejtélyes Challenger-emlékek bukkantak fel
Egy gyűjtő 2010-ben vásárolt egy eBay-es csomagban 18 eredeti Remove Before Flight címkét, amelyekről csak később derült ki, hogy az 1986-ban katasztrófába torkolló Challenger (STS-51L) külső üzemanyagtartályáról származnak. A relikviák útja továbbra is talány, a gyűjtő szeretné háttértörténetüket is tisztázni, hogy végül múzeumba kerülhessenek.
Következő startok időpontjai
Január 30.: Falcon 9 | Starlink 6-101 | Cape Canaveral | 06:51
Február 2.: Falcon 9 | Starlink 17-32 | Vandenberg | 16:17
Február 3.: Falcon 9 | Starlink 6-103 | Cape Canaveral | 23:12
