Összefüggés a terhességi fertőzésekkel
A vizsgálatban több mint 18 000 gyermeket követtek nyomon, akik 2020 márciusa és 2021 májusa között születtek – vagyis a COVID-járvány első évében. A pozitív COVID PCR-tesztet produkáló édesanyák gyermekeinél 16,3 százalékban diagnosztizáltak 3 éves korukig valamilyen idegrendszeri fejlődési zavart, szemben a nem fertőzött anyák gyermekeinél mért 9,7 százalékkal. A diagnózisok között nemcsak autizmus, hanem beszéd-, nyelvi és mozgászavarok, illetve egyéb állapotok is szerepeltek.
Bár a SARS-CoV-2 vírus ritkán jut át a méhlepényen, a tudósok szerint nem maga a vírus, hanem az anya immunrendszerének aktiválódása okozhatja a problémát. Állatkísérletek és humán vizsgálatok is megerősítik, hogy a különféle fertőzések (például influenza, rubeola) vagy gyulladásos folyamatok hasonló kockázatnövekedéssel járhatnak.
Mikor a legmagasabb a kockázat?
A harmadik trimeszterben átesett COVID-fertőzés, illetve a fiúgyermekek esetében volt a legerősebb az összefüggés. Fontos, hogy fiúknál általában is gyakoribb az autizmus. Az eredmények alapján a terhesség végén elszenvedett fertőzés különösen fontos szerepet játszhat az agy fejlődésében.
A kutatás hiányosságai és a komplex háttér
Bár a tanulmány pontos képet ad, nem számolt bizonyos zavaró tényezőkkel, például az anya egészségi állapotával vagy oltottságával – noha ekkor még csak kevesen kaptak oltást. Azok a kismamák, akik rosszabb egészségi állapotban vannak, eleve hajlamosabbak mind súlyos COVID-fertőzésre, mind idegrendszeri problémákkal küzdő gyerekek világra hozására.
Mi állhat az autizmus hátterében?
Érdemes kiemelni, hogy az autizmus megjelenése soktényezős: genetikai és környezeti okok egyaránt szerepet játszanak. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az anyai fertőzések és gyulladások is hozzájárulhatnak a kockázathoz, de a legnagyobb hatást továbbra is a genetika gyakorolja. Bár sokaknak vannak félelmeik az oltásokkal kapcsolatban, a tudományos bizonyítékok alapján ezek nincsenek összefüggésben az autizmussal.
