3,5 millió embert érinthet az intézkedés
A Federal Register értesítés szerint az USICS megköveteli majd bizonyos bevándorlási kedvezményeket kérelmezőktől, hogy a kérelem nyomtatványokon tüntessék fel közösségi média profiljaikat. Az érintettek között vannak a zöldkártyát és honosítást kérelmezők; menedékkérők, menekültek és a menedékjogot vagy menekült státuszt kapott személyek rokonai. A javasolt politika az USCIS saját becslései szerint több mint 3,5 millió embert érint majd.
“Ezt úgy is lehet tekinteni, mint kísérletet arra, hogy felzárkózzanak a modern korhoz” – nyilatkozta Kathleen Bush-Joseph, a Migration Policy Institute amerikai bevándorlási programjának elemzője. Bush-Joseph, akinek munkája részben az amerikai bevándorlási rendszer korszerűsítésére tett erőfeszítésekre összpontosít, elmondta, hogy a bevándorlási rendszer “sok fontos szempontokból nem tükrözi a huszonegyedik század valóságát.”
Felvetődik a kérdés: a biztonság vagy a szigorítás a cél?
Bush-Joseph szerint figyelni fogja, hogy az új közösségi média politika, amelyet úgy fogalmaztak meg, hogy hangsúlyozza a nemzetbiztonságot és a bevándorlók további átvilágításának szükségességét, része-e a Trump-adminisztráció törekvéseinek a legális migráció korlátozására. Trump elnöki rendeletekkel már korlátozta a zöldkártyák kiadását, valamint a venezuelai és haiti állampolgárok bevándorlását. A Heritage Foundation Project 2025 nevű programja olyan tervet vázolt fel, amely súlyosan korlátozná a legális migrációt. Bush-Joseph hozzátette azonban, hogy még túl korai megmondani, hogy az USCIS javasolt közösségi média megfigyelési tervét felhasználják-e majd a zöldkártya, állampolgárság és menekült státusz iránti kérelmek elutasítására.
Bevándorlók jogvédői már most agresszív lépésnek tartják
A bevándorlók jogvédői biztosak benne, hogy ez a cél. A Catalyze/Citizens bevándorláspárti csoport szerint a változtatás “fegyverként használná a digitális platformokat” a bevándorlók ellen. “Ez nem bevándorlási politika – ez tekintélyelvűség és antidemokratikus megfigyelés,” mondta Beatriz Lopez, a csoport ügyvezető igazgatója egy e-mailes nyilatkozatban. “Trump az online tereket megfigyelési csapdákká alakítja, ahol a bevándorlók kénytelenek minden lépésüket figyelni és cenzúrázni beszédüket, vagy kockáztatni a jövőjüket ebben az országban. Ma a bevándorlók vannak célkeresztben, holnap az amerikai állampolgárok, akik nem értenek egyet Trumppal és adminisztrációjával.”
A megfigyelés tovább megy a korábbi intézkedéseknél
A javasolt közösségi média szabályozás túlmutat azon a politikán, amelyet a Külügyminisztérium 2019-ben vezetett be, és amely minden vízumkérelmezőtől megkövetelte közösségi média fiókjaik feltüntetését. Az új USCIS politikával ellentétben a Külügyminisztérium közösségi média erőfeszítései az országon kívülről vízumot kérelmező külföldi állampolgárokra vonatkoznak – nem pedig az Egyesült Államokban már tartózkodó, státuszukat módosítani kívánó bevándorlókra.
Két dokumentumfilmes 2019-ben pert indított a Külügyminisztérium közösségi média politikája ellen, azzal érvelve, hogy az sérti az Első Alkotmánymódosítást, és nem bizonyult szükségesnek a nemzetbiztonsági érdekek védelméhez. Azzal érveltek, hogy a vízumkérelmezők kötelezése közösségi média fiókjaik felfedésére “megkönnyíti a kormány hozzáférését ahhoz, ami lényegében személyes, kreatív és politikai online tevékenységeik élő adatbázisa.” Egy szövetségi bíró 2023-ban elutasította a keresetet. A Brennan Center és a Knight First Amendment Institute – amely a filmesek nevében indította a pert – 2024 elején fellebbezett a döntés ellen, de a közösségi média politika továbbra is érvényben maradt.
