A Covid-tapasztalatok nem adnak okot optimizmusra
A Covid-járványra adott globális válasz nem volt meggyőző. 2019 végén a fertőző betegségek felügyeleti rendszere világszerte kudarcot vallott. A nyugati kormányok képtelenek voltak korlátozni a vírus terjedését – az USA-ban például a kontaktkutatás az esetek kevesebb mint 2 százalékát azonosította. A járványtervek elégtelennek bizonyultak, hiány volt tesztekből, megfelelő maszkokból, kórházi ágyakból és oxigénből. Bár a távolságtartás és a vakcinák sok életet megmentettek, milliók haltak meg szükségtelenül a rossz közpolitika, szervezetlen válaszlépések és a dezinformáció miatt.
Az 1918-as pandémia tanulságai
Az 1918-as influenzajárvány során a világ népességének egyharmada fertőződött meg, és a halálesetek fele egészséges fiatalokat érintett. Egy hasonló méretű járvány ma 200-400 millió áldozatot követelne.
Az 1918-as influenza rendkívül súlyos tüneteket okozott: kínzó ízületi fájdalmakat, égető érzést a rekeszizom felett, bőr alatti emphysemát, szakadt dobhártyákat, veseelégtelenséget és súlyos orrvérzéseket. A tudósok szerint három módon ölt: citokinviharok, akut légzési distressz szindróma (ARDS) vagy másodlagos bakteriális tüdőgyulladás révén – mindegyik ma is magas halálozási kockázattal jár.
Miért nem nyújtanak védelmet a jelenlegi védőoltások?
A pandémiás influenza ellen kevés védelmet biztosítanak a korábbi fertőzések és a szezonális oltások. A pandémiás vírusok annyira különböznek a korábbi törzsektől, hogy kikerülik az immunrendszer védelmét. Az influenza szegmentált genomja lehetővé teszi, hogy genetikai anyaga újraszerveződjön, amikor két különböző vírus fertőz meg egy gazdaszervezetet. Az emberek és állatok közötti oda-vissza terjedés révén a vírus átrendeződhet – ez vezetett az 1918-as, 1957-es, 1968-as és 2009-es járványokhoz.
A jelenlegi helyzet különösen veszélyes: ha egy hatékonyan terjedő szezonális influenzavírus rekombinálódik a H5N1 madárinfluenzával – amely történelmileg a fertőzöttek felét megölte – az eredmény egyszerre lehet halálos és könnyen terjedő kórokozó.
Az USA-ban jelenleg minden idők legnagyobb baromfijárványa zajlik, a H5N1 vírust számos madárfajban kimutatták, ráadásul a vírus a szarvasmarha-állományokban is terjed. Bár a jelenlegi emberi esetek halálozási aránya alacsony, ez gyorsan változhat.
Mi történne egy új influenzajárvány esetén?
Egy járványképes influenzatörzs megjelenésekor a kontaktkutatás és felügyelet valószínűleg kudarcot vallana – ahogy a Covid kezdeti szakaszában is történt. A H5N1 néhány emberi esetében már most ismeretlen a fertőzés forrása, és vannak bizonyítékok korlátozott emberről emberre terjedésre.
A vakcinák sem jelentenének azonnali megoldást. Bár léteznek H5N1 elleni vakcinák, ezeket még nem hagyta jóvá az amerikai gyógyszerhatóság, csak a vírus genetikai sokféleségének kis részét fednék le, és hatékonyságuk egy új mutánssal szemben kérdéses. Az mRNS vakcinák gyártása hónapokba telne. A szezonális influenza elleni oltásokat is egyre kevesebben fogadják el.
Az antivirális szereknél még rosszabb a helyzet. Az egyetlen felhalmozott influenza elleni gyógyszer, az oseltamivir (Tamiflu) hatékonysága megkérdőjelezhető még a szezonális influenzával szemben is.
Amit biztosan tudunk
Az egyetlen bizonyítottan hatékony eszköz az influenza ellen a nem gyógyszeres beavatkozás. A maszkviselés és távolságtartás 2020-ban a szezonális influenza terjedésének első ismert megszakítását eredményezte. Sajnos valószínűleg nem lesz elég maszk, és nem mindenki használná azokat.
A pandémiás influenza okozta főbb halálokokat – ARDS, citokinviharok és másodlagos bakteriális tüdőgyulladás – az orvostudomány ma sem tudja sokkal jobban kezelni, mint egy évszázaddal ezelőtt.
A jövő forgatókönyve
Egy holnapi H5N1 járvány esetén a vírus valószínűleg már a közösségben terjedne, mire az első esetek megjelennének a kórházakban. Megfelelő kontaktkutatás hiányában a járvány exponenciálisan növekedne. A túlterhelt egészségügyi rendszer hamar összeomolna. A légiközlekedés sokkal gyorsabban terjesztené el a vírust globálisan, mint az 1918-as csapatszállító hajók.
Bár a pánik soha nem indokolt, a felkészülés ideje most van. Sajnos ugyanolyan sebezhetőek vagyunk a pandémiás influenzával szemben, mint egy évszázaddal ezelőtt. A következő influenzajárvány nem kérdés, csak idő kérdése – és ez az idő minden új emberi H5N1 fertőzéssel közelebb kerül. Szükség lenne jobb fertőzésfelügyeletre, átlátható információmegosztásra, elegendő maszkkészletre, a kórházi kapacitás bővítésére, és a maszkviselés fontosságának hangsúlyozására.
