Az űrszemét már a fejünkre esik – és senki sem fizet érte

Az űrszemét már a fejünkre esik – és senki sem fizet érte
2024. október 19-én azok a légiutasok, akik az Indiai-óceán felett repültek, egy villanó fénycsíkot láthattak eltűnni az égen. Néhány kilométerrel felettük egy 185 milliárd forint értékű műhold semmisült meg látványos robbanásban – biztosítás nélkül. A műhold hajtóanyagának felrobbanását követően ezernyi apró darabra hullott szét, amelyek most több mint 10 000 tonna űrszemét között keringenek a Föld körül.

Egyre több a biztosítás nélküli műhold

Az űrszemét mennyisége meredeken nő, mivel a műhold-üzemeltetők egyre gyakrabban döntenek úgy, hogy nem kötnek biztosítást. Hogy a költségeket fedezni tudják, olcsóbb, rövidebb élettartamú, kisebb műholdakat gyártanak, amelyeket gyakrabban indítanak útnak. Ez egy veszélyes ördögi körhöz vezet: az olcsó műholdak könnyebben válnak űrszemétté, így csak fokozzák a problémát.

A műholdak kilövési költségei folyamatosan csökkennek, miközben a biztosítási díjak soha nem látott magasságokba emelkedtek. Míg az új műholdseregek javítják a földi internet- és mobilhálózati ellátást, közben soha nem volt még ilyen zsúfolt az úgynevezett alacsony Föld körüli pálya (LEO).

A műholdbiztosítás lassan önmagát teszi feleslegessé

Bár a műholdak biztosítása minden eddiginél drágább, az űrbiztosítási piac 2023-ban valószínűleg története legnagyobb veszteségeit szenvedte el: a szakértők szerint akkor több mint 185 milliárd forintnyi kárigény érkezett. 2024 még ennél is súlyosabb lehetett. Jelenleg körülbelül 12 800 műhold kering a Föld körül, ezekből azonban mindössze 300 rendelkezik pályán bekövetkező balesetre vonatkozó biztosítással.

Az amerikai műholdgyártók, például a SpaceX, a többször használható rakétáknak köszönhetően jelentősen csökkenteni tudták a kilövési költségeket. Míg Európa új rakétafejlesztései 29–44 milliárd forintba kerülnek fellövésenként, a SpaceX Starship programja 700 millió–3,5 milliárd forintból elvégzi ugyanezt – és alig kötnek biztosítást.

Miért nem működik a műholdbiztosítás?

Mivel az űrben szinte lehetetlen megállapítani, mi okozott egy meghibásodást vagy ütközést, a biztosítók számára szinte vállalhatatlan a kockázat. A drága műholdakhoz átlagosan 185–370 millió forintnyi fedezet szükséges LEO pályán, míg a nagyobb, geostacionárius műholdaknál ez akár 74–110 milliárd forintig is terjedhet.

Ha egy műhold meghibásodik, szinte lehetetlen eldönteni, hogy belső probléma vagy korábbi, ismeretlen eredetű űrszeméttel való ütközés áll a háttérben. Emiatt sok biztosító inkább kiszáll a piacról: több nagynevű szereplő 2023-ban végleg felhagyott az űrbiztosítással.


Pörög a piac, nő a veszély

A műholdak mintegy 42 százaléka már most inaktív, vagyis szemétként kering. Az aktív műholdak száma 2020 és 2021 között 68 százalékkal, 2016 és 2021 között pedig több mint a háromszorosára nőtt. Ezzel az űrbiztosítási díjak jóval meghaladják a hagyományos légiközlekedési biztosításokat.

A károk pontos felderítése szinte lehetetlen, így a biztosítók inkább kivonulnak a piacról. Szinte elkerülhetetlen, hogy jogi felelősséget rójanak ki a szemétkezelésre: a jövőben a kormányoknak kell majd szabályokat alkotniuk, ahogyan a közúti forgalomban vagy a tengeri hajózásban is elvárás.

Az űrszemét mindannyiunkat veszélyeztet

Ez nem csupán elméleti veszély: 2024. március 8-án egy, a Nemzetközi Űrállomásról leküldött, leselejtezett akkumulátortartó becsapódott egy floridai család házába, megrázva az egész épületet, miközben a család 19 éves fia otthon tartózkodott. A NASA szerint az alkatrésznek el kellett volna égnie vagy a Mexikói-öbölbe kellett volna hullania, ám tévedtek. Egy-két méteren múlt, hogy nem történt súlyos sérülés vagy haláleset.

A kárigények és perek új frontot nyitnak az űrjogban, miközben még nincsenek megfelelő szabályok. Ha az űrszemét problémáját nem kezelik, fennáll a veszélye, hogy egyszerűen elzárjuk magunkat az űrhasználattól.

Katasztrófa-forgatókönyvek az űrben

A legrosszabb forgatókönyv az úgynevezett Kessler-szindróma (Kessler syndrome), amikor néhány űrbaleset lavinaszerű láncreakciót indít, végül megsemmisítve minden működő eszközt a pályán. Sokan attól tartanak, hogy ez már lassan meg is kezdődött: a helyreállítás költsége lényegesen meghaladja az űrhasználat jelenlegi hasznát.

Az űrbiztonságért felelős szakemberek és a hadsereg magas rangú vezetői egységesen sürgetik, hogy nemzetközi forgalomirányítási szabályokat kell alkotni – ahogy a földi légiközlekedésben is létezik ilyen –, mert különben az űrszemét szó szerint visszahullik a fejünkre.

2025, adminboss, www.space.com alapján


Legfrissebb posztok

Neandervölgyi gének árulhatják el, miért tűntünk el

MA 20:01

Neandervölgyi gének árulhatják el, miért tűntünk el

Egy egyszerű aminosavcsere az ADSL nevű génben talán kulcsszerepet játszott abban, hogy mi, mai emberek túléltük, míg legközelebbi rokonaink, a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak kihaltak. Az ADSL, vagyis...

USA-sokk: A kormány titokban megszerezte az Intel 10%-át?

MA 19:51

USA-sokk: A kormány titokban megszerezte az Intel 10%-át?

🇺🇸 Donald Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok megállapodott az Intel tízszázalékos részesedésének megvásárlásáról, ami 3 700 milliárd forintot jelent. Az üzletet Trump és az Intel vezérigazgatója, Lip-Bu Tan közötti...

Az okos zár, amire tényleg érdemes pénzt kiadni

MA 19:26

Az okos zár, amire tényleg érdemes pénzt kiadni

🔐 A Kwikset Halo Select okos zár most végre akciós: 94 000 forintért lehet hozzájutni, ami 7000 forinttal olcsóbb a megszokottnál – ez az első alkalom, hogy a tavaly...

Az amerikai állam is beszállt az Intel üzletbe, Trump ismét nagyot húzott

MA 19:02

Az amerikai állam is beszállt az Intel üzletbe, Trump ismét nagyot húzott

Az amerikai chipiparban új korszak kezdődött, miután Donald Trump amerikai elnök, aki magát “mesteralkusznak” nevezi, különös megállapodást kötött az Intel-lel. Az üzlet keretében az Intel frissen kinevezett vezérigazgatója,...

Okos tapasz, tényleg leküzdhetik vele az amerikaiak az elhízást?

MA 18:27

Okos tapasz, tényleg leküzdhetik vele az amerikaiak az elhízást?

Kicsi, hordható tapaszok, amelyek folyamatosan figyelik a vércukorszintedet, és az adatokat azonnal az okostelefonodra küldik – már nem csak a cukorbetegek kiváltsága. Ezek a modern vércukorszint-mérők egyre népszerűbbek...

A Starship újabb tesztje: még mindig nem biztos a Holdra vezető út

MA 18:01

A Starship újabb tesztje: még mindig nem biztos a Holdra vezető út

🚀 A SpaceX hétfőn ismét megpróbálkozik a gigantikus Starship megarakéta indításával, miután egy műszaki hiba miatt 24 órával elhalasztották a kilövést. Ez lesz a tizedik tesztrepülés a 123 méter...


MA 17:51

Az amerikai űrrepülő titkos küldetése: GPS helyett kvantumnavigáció

Az X-37B, az USA katonai űrrepülője évek óta foglalkoztatja a közvéleményt titkos küldetéseivel. Most minden eddiginél korszerűbb technológiát tesztel: a kvantuminerciális szenzort, amely forradalmasíthatja a navigációt ott, ahol...

Az idei hurrikánszezon: Készülj fel időben, ne utólag bánkódj!

MA 17:27

Az idei hurrikánszezon: Készülj fel időben, ne utólag bánkódj!

Az első, Erinis névre keresztelt 2025-ös hurrikán ugyan elkerüli az Egyesült Államok szárazföldi részét, de ismét rámutat arra, mennyire fontos vészhelyzeti tervet készíteni. Az atlanti hurrikánszezon november 30-ig...


MA 17:00

Az emberi beszéd rejtett ritmusa: minden nyelvben ugyanaz a tempó

A spontán beszélgetések természetes ritmusa nem véletlen: egy új kutatás szerint az emberek világszerte, bármilyen nyelven beszélnek is, ösztönösen 1,6 másodperces egységekben tagolják mondanivalójukat. Dr. Maya Inbar és...