A terméshozam drámai visszaesése
Az extrém forróság rendszeresen teljesen elpusztítja a termést, mielőtt a betakarítás megtörténhetne. Az aszályok a világ számos részén már sosem látott mértéket öltenek. Ez közvetlenül veszélyezteti az élelmiszer-ellátás biztonságát, miközben a gazdálkodók nap mint nap szembesülnek azzal, hogy a növényeik gyakran elpusztulnak, vagy csak minimális hozamot adnak.
Az állatállomány és a mezőgazdasági dolgozók veszélyben
Ezzel szemben az állattenyésztésben a hőség nemcsak a termelékenység visszaesését, hanem az állatok egészségének drámai romlását és tömeges pusztulását is okozza. Világszerte farmerek milliói számára az állattartás jelentette a fő megélhetési forrást, ám most egyre több gazdaság megy tönkre, családok tömegei kerülnek kilátástalan helyzetbe. Az extrém meleg a mezőgazdasági munkások egészségét is fenyegeti: az emberek kénytelenek gyakori szüneteket tartani, így lecsökken a ledolgozott munkaórák száma, ami végső soron kevesebb bevételt, a cégek és gazdaságok nyereségének visszaesését és az egész gazdaság lassulását eredményezi.
Európában is terjed az élelmiszer-bizonytalanság
Míg korábban az élelmezési gondok főként szegény térségekre korlátozódtak, mostanra Európában is egyre nagyobb gondot jelentenek. 2023-ban a 1981–2010 közötti időszakhoz képest, a hőhullámok és aszályok gyakoribbá válása miatt egymillióval több ember került élelmiszer-bizonytalanságba az öreg kontinensen. Következésképpen az élelmiszer-ellátás biztonsága már nemcsak a fejlődő országok gondja, hanem az európai állampolgárok mindennapi problémájává is vált.
Csökken a ledolgozható munkaidő, nőnek az árak
Az elmúlt három évben a mezőgazdaságban és az építőiparban dolgozók átlagosan évi 24 órával kevesebbet tudtak dolgozni, hogy megvédjék az egészségüket. Ennek közvetlen hatása, hogy kevesebb a keresetük, ami kihat a háztartások jólétére, a cégek nyereségére és végső soron a gazdaság növekedésére is. Ez a hatás a teljes ellátási láncon keresztül idővel mindenkit elér: a munkaerőt érő sokkok és a termények pusztulása végül az áruházak polcain lévő árakban jelennek meg, amelyek fokozatosan emelkednek.
Lehet-e tenni valamit?
Az egyik legfontosabb lépés a megelőző, gyorsan életbe lépő biztonsági hálók kialakítása: a pénzbeli támogatások vagy élelmiszersegélyek nem utólag, hanem már a válság jeleire reagálva kell, hogy elinduljanak, hogy megelőzhető legyen egy nagyobb éhínség. Emellett az agráriumban érdemes beruházni a klíma- és sótűrő növényfajták fejlesztésébe is. Itt tanulhat is Európa a globális dél országaitól, például Banglades több évtizedes tapasztalatából a környezeti kihívásokra szabott mezőgazdasági innováció terén.
