Az arany középút a legbiztonságosabb
A kutatók U-alakú összefüggést találtak a nyugalmi pulzusszám és a stroke kockázata között: az a tartomány, ahol a stroke kockázata a legalacsonyabb volt, 60–69 ütés/perc között helyezkedett el. Akiknél a pulzus meghaladta a 90-et, azoknál 45 százalékkal nőtt a stroke kockázata a középértékhez képest, míg az 50 alatti pulzus 25 százalékkal emelte a veszélyt, minden egyéb egészségügyi tényező figyelembevételével is.
Nemcsak a szívritmuszavarosokat érinti
Ugyanakkor a megfigyelt összefüggés mindenkinél fennállt, nemcsak azoknál, akiknek ismert szívritmuszavaruk (például pitvarfibrilláció) volt. Pitvarfibrillációban szenvedőknél a pulzus szerepe háttérbe szorul, hiszen maga a szívritmuszavar önmagában nagyon erős kockázati tényező. Azoknál viszont, akiknél nincs ilyen zavar, a nyugalmi pulzus hasznos figyelmeztető jel lehet egy rejtett kockázatra.
Érrendszeri veszélyek mindkét végén
A vizsgálat alapján a nagyon alacsony pulzus főként az iszkémiás (agyi érelzáródásos) stroke-ra hajlamosít, míg a magas pulzus mindkét fő stroke-forma, az iszkémiás és a vérzéses, kockázatát növeli. Egyik magyarázat szerint az alacsony pulzusnál az ütések közötti hosszabb szünet leronthatja az agyi kiserek véráramlását, a magas pulzus viszont túlterhelheti az érfalat, így mind a trombózisveszély, mind a vérzéses esemény kockázata nagyobb lehet.
Mit kezdj a mért értékekkel?
Mindez persze nem ok az azonnali aggodalomra: sportos embereknél a nagyon alacsony pulzus is lehet teljesen egészséges. Ugyanakkor azoknak sem érdemes félvállról venni az extrém értékeket, akik nem edzenek rendszeresen: a túl alacsony vagy túl magas pulzusról érdemes konzultálni az orvossal. A legfontosabb továbbra is a már jól ismert kockázati tényezők – magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterin – kezelése.
A kutatás megállapításait egyelőre nem közölték tudományos folyóiratban, így végleges következtetést nem lehet levonni – egy pillantás a pulzusmérőre mégis sokat elárulhat az egészségedről.
