A kriptoperpetuál felemelkedése
A kripto derivatívák és a Wall Street közötti fal gyakorlatilag eltűnt. Ami eddig csak a kriptotőzsdéken volt elérhető, az rövidesen ugyanúgy megjelenhet a részvénypiacon is. A Consensus Miami konferencián három, különböző piaci szegmensekből érkező vezető – Krista Lynch (Grayscale), Mike Harvey (Galaxy) és Griffin Sears (FalconX) – abban értett egyet, hogy a háttérben már minden készen áll. Nemcsak fejlesztési tervek vagy elképzelések vannak, hanem a gyakorlatban is működő infrastruktúra, nap mint nap használt rendszerekkel.
Harvey külön is kiemelte, hogy az elkövetkező 2-3 évben az offshore tőzsdéken kereskedett részvényperpetuálok forgalma már nagyobb lehet, mint a klasszikus kriptoperpetuáloké. Ezeket az ügyleteket a kriptóban széles körben használják, főleg szabályozatlan, tengeren túli platformokon. A klasszikus határidős szerződésekhez hasonlítanak, de döntő különbség, hogy sosem járnak le.
2026 elejére várhatóan a globális kriptokereskedelem több mint 70 százalékát a derivatívák adják, és ennek jelentős hányada ezekből a végtelen futamidejűekből jön. A havi forgalmak már most is ezermilliárd forintos nagyságrendűek, ráadásul a hagyományos eszközökre – olajra, részvényindexekre, egyedi részvényekre – kötött perpetuálok is egyre népszerűbbek, különösen geopolitikai feszültségek idején, noha ezek súlya még szerényebb.
Szabályozás és technológiai háttér már adott
A szükséges infrastruktúra már működik, és független attól, hogy éppen kripto- vagy részvényeszközzel kereskednek rajta. A Galaxy-nél például a kereskedők egyszerre lehetnek jelen offshore és onshore tőzsdéken, mozoghatnak határidős, ETF- vagy akár perpetuálpiacon is pillanatok alatt.
Még a szabályozás is előrébb tart, mint amire sokan gondolnak. A legnagyobb löketet az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) általános jegyzési elvei adták. Ezek az irányelvek három utat kínálnak arra, hogy egy protokoll spot ETF-ként elérhető legyen. Kettő ezek közül éppen a derivatív ügyleteken keresztül vezet. Az egyik azoknak a határidős piacoknak ad lehetőséget, amelyek kellő ideje felügyelet alatt működnek, a másik pedig azt mondja, hogy ha már létezik ETF, amely csereügyletek (swapok) vagy hasonló eszközök révén jelentős kitettséget ad, akkor spot formában is elérhető lehet.
Az eszközosztályok közötti falak lebomlanak
A decentralizált tőzsdék már most is kínálnak szerződéseket nemesfémekre és nyersanyagokra, a valódi áttörés azonban a cross-margining (keresztfedezeti) lehetőségekben rejlik. Ennek lényege, hogy egy kereskedő különböző eszközosztályú eszközöket egymás fedezeteként használhat fel ugyanazon a számlán, vagyis a hagyományos pénzügyi és blokkláncos vagyontárgyak elválaszthatatlanná válnak. Ez radikálisan növeli a fedezethatékonyságot, és igazi áttörést hozhat a piaci szereplők számára.
Sears szerint nem sokára egy hagyományos pénzügyi eszköz lesz az egyik legnagyobb forgalmat generáló tétel a kriptotőzsdén, sőt, hamarosan közvetlen részvénykibocsátásokat, IPO-kat is látni fogunk a blokkláncon, nemcsak a klasszikus tőzsdei helyszíneken – így akár milliárd dolláros tőkebevonások is teljesen digitális közegben valósulnak meg.
Nem a Wall Street gyarmatosít, hanem a kriptó innovál
A szereplők állítják: nem arról van szó, hogy a bankok vagy nagybefektetők rátelepednének a blokkláncra, hanem épp fordított a folyamat – a kriptós infrastruktúra szintjére emeli fel a hagyományos pénzügyi világot. Az egész napos (0-24) kereskedés és azonnali elszámolás már minden nagyobb hagyományos tőzsde vágyálma lett, vagyis az újítás iránya egyértelműen a kriptóból ered.
Az IBIT (BlackRock spot bitcoin ETF) opciós piacának elképesztő tempója is ezt mutatja: alig két év alatt a világ öt legforgalmasabb opciós ETF-je közé került.
