
MI-hordák támadhatják a közösségi médiát
Az interneten egyre nagyobb teret nyernek az MI-vezérelt chatbotok. 2025-re már a világhálón olvasható szövegek több mint fele MI által generált lesz. Ennek ellenére a szakértők szerint új fenyegetés közeleg: olyan chatbotok készülnek, amelyek valós embereket utánoznak, és tömegesen lépnek fel, mintha organikus mozgalmat alkotnának, így célzottan befolyásolhatják a felhasználókat, terjeszthetnek félrevezető történeteket, és ezzel manipulálhatják a véleményeket.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a technológiai fejlődésnek csak árnyoldalai vannak. Ígéretes fejlesztések is születtek, mint például MI-alapú szerkesztőeszközök, új lézeres energiaátviteli rendszerek és biztonsági újítások, amelyek forradalmasíthatják a jövő informatikáját.
A zapoték “felhőemberek” sírja
Mexikó eddigi egyik legkomolyabb régészeti leletének tartják azt az 1 400 éves zapoték sírt, amelyet a dél-mexikói Oaxaca területén tártak fel – részben egy névtelen, fosztogatásról szóló bejelentést követően. A zapoték nép hitte, hogy őseik a felhőkből származnak, és haláluk után lelkük visszatér az égbe. A sírt bonyolult faragványok, többek között egy bagolyszobor díszíti, amely emberfejet tart csőrében; a bagoly a halál és a túlvilág szimbóluma volt kultúrájukban. Bár a fosztogatók miatt néhány titok elveszett, az új sír még több információval szolgálhat erről a rejtélyes civilizációról.
Áttörés a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben
Madridban a Spanyol Nemzeti Rákkutató Központ kutatói áttörést értek el: egereken sikeresen alkalmaztak egy hármas hatóanyag-kombinációt, amellyal teljesen visszaszorították a hasnyálmirigyrákot. A terápia egyik célpontja az a mutáns gén volt, amely az emberi esetek 90%-áért felelős. A használt szerek közül kettő már most is engedélyezett az Amerikai Egyesült Államokban. Az egereknél tartós tumorregressziót értek el jelentős mellékhatások nélkül, így a módszer új reményt nyújthat az emberek kezelésére.
Veszélyben Amerika gátjai, régi galaxisé a rekord
Amerikában több ezer gát omlásveszélyes, ahogy azt műholdképek is igazolják – például Texas legnagyobb gátjánál hibák láthatók a talajmozgás miatt. Ez komoly egészségügyi és gazdasági fenyegetést jelent. A klímaváltozás tovább rontja a helyzetet, a megoldás azonban továbbra is kérdéses.
Ennek ellenére az űrkutatás is szolgált meglepetéssel: a James Webb űrtávcső (JWST) a MoM-z14 galaxis fényét érzékelte, amely 280 millió évvel az ősrobbanás után már létezett – minden korábbi rekordnál távolabbi objektumról van szó. Ez a galaxis meglepően fényes és fejlett, ezért tanulmányozása alapjaiban írhatja át az univerzum fejlődéséről alkotott elképzeléseinket.
Összességében a tudomány idén is tele van meglepetésekkel: a múlt titkai, az MI térnyerése és az új kezelések mind közelebb visznek az ismeretlenhez, legyen szó akár a földi vagy a kozmikus világról.
