Nemzetközi tiltakozáshullám
Fontos megjegyezni, hogy a tervezett kitermelés olyan mélységekbe vezet, amelyek már egyetlen nemzet joghatóságán kívül esnek, ezért Donald Trump döntése komoly nemzetközi felháborodást váltott ki. A világ tengerbiológusai és környezetvédői régóta figyelmeztetnek: a mélytengeri élővilág feltárása számos, előre nem látott következménnyel járhat, amelyek a világ part menti közösségeit is veszélyeztethetik. A legnagyobb autógyártók és technológiai óriások, köztük az Apple, a Google és a Sunrun vállalták, hogy nem használnak fel mélytengeri bányászatból származó nyersanyagokat. Eközben a világ 40 országa moratóriumra vagy teljes tiltásra szólított fel, mivel az óceáni üledékek megbolygatása akár bolygószintű változásokhoz vezethet.
Nemzetközi jogi ellentétek és kitérők
Az ENSZ Nemzetközi Tengerfenék Hatósága (ISA) jelenleg is próbálja kidolgozni a hivatalos bányászati szabályokat, miközben az Egyesült Államok – amely nem írta alá a Tengerjogi Egyezményt (UNCLOS) – azt állítja, hogy saját állampolgárai számára jogszerűen adhat ki engedélyeket azokon a területeken is, amelyek egyetlen ország joghatósága alá sem tartoznak. A történet itt még nem ér véget, hiszen az ISA-n belül patthelyzet uralkodik, miközben közel ezer tengeri tudós és szakértő moratóriumot kér a mélytengeri bányászatra.
Katasztrófa előjele a tenger mélyén
Ma még a Hold felszínét is részletesebben ismerjük, mint az óceánok mélyének titkait. A tudósok szerint, ha most elindítjuk a bányászatot, helyrehozhatatlan károk érhetik az óceán legvédtelenebb, legkevésbé feltárt ökoszisztémáit. Az új szabályozás a környezet kockáztatása árán teret ad a nagyipari kiaknázásnak, ami véglegesen megváltoztathatja a tengerek arculatát.
