
Az MI új irányt mutat a rák elleni harcban
Az amerikai Memorial Sloan Kettering Cancer Center sugárterápiás orvosa, Dr. Edward Christopher Dee vezetésével kutatók MI-t alkalmaztak, hogy felderítsék: pontosan mely egészségpolitikai vagy rendszerbeli változtatások vezethetnek a legjelentősebb javuláshoz a rákos túlélésben. Egyúttal létrehoztak egy online eszközt is, amely országspecifikusan mutatja meg, az olyan mutatók, mint a nemzeti jövedelem, a sugárterápiás ellátás elérhetősége vagy az univerzális egészségbiztosítás, hogyan befolyásolják az eredményeket.
Globális adatokból nyert bizonyítékok
A kutatók a GLOBOCAN 2022 adatbázisban szereplő daganatos megbetegedéseket és halálozásokat vizsgálták 185 országban, majd keresztezték a WHO, a Világbank, az ENSZ-ügynökségek és a sugárterápiás központok adataival. Feldolgozták az egészségügyi kiadások arányát, az egy főre jutó GDP-t, az orvosok, ápolók, szülésznők és sebészek számát, a patológiai ellátás elérhetőségét, a nemzeti fejlődési és nemi egyenlőtlenségi mutatókat, a sugárterápiás központok arányát, illetve azt is, hogy a költségek mekkora részét fizetik közvetlenül a páciensek.
Így működik az MI-modell
Az MI-modellt a Texasi Egyetem kutatója, Milit Patel fejlesztette. Gépi tanulás segítségével országonként határozzák meg, mely tényezők kapcsolhatók szorosabban a daganatos túléléssel. Ezeket úgynevezett SHAP (Shapley Additive exPlanations) grafikonokkal értékelték, hogy pontosan kiderüljön, mely változók járulnak hozzá leginkább az eredményekhez. Ehhez a legfőbb mutatójuk az úgynevezett halálozás–előfordulás arány volt, ami megmutatja, hány diagnosztizált eset végződik halálozással.
Mit érdemes fejleszteni? Országonként eltérő a helyzet
Az eredmények azt mutatják, hogy a pozitív hatást gyakorló tényezők országonként jelentősen különböznek. Brazíliában például az univerzális egészségbiztosítás a legerősebb tényező, míg a patológiai szolgáltatások vagy az ápolók száma jelenleg kevésbé fontos. Lengyelországban a sugárterápiás ellátás, az egy főre jutó GDP és a biztosítás hozzáférhetősége hozza a legnagyobb javulást – az általános egészségügyi költéseknek kisebb a szerepe. Japánban a sugárterápiás központok sűrűsége emelkedik ki, míg az USA-ban és az Egyesült Királyságban inkább a gazdasági erő számít. Kínában az egy főre jutó GDP, az egészségügyi biztosítás bővítése és a sugárterápiás központok aránya segít a legtöbbet, de a közvetlen lakossági egészségügyi kiadások továbbra is komoly gátat jelentenek.
Miért zöld a zöld, és piros a piros?
A kutatók grafikonjai országonként mutatják a legnagyobb pozitív (zöld) és kevésbé releváns (piros) tényezőket. A zöld sávok azokat a területeket jelölik, ahol a további befektetés valószínűleg a legnagyobb eredményt hozza. A pirosak nem utalnak arra, hogy ezek lényegtelenek vagy elhanyagolhatók lennének, csupán azt mutatják, hogy jelenleg kevésbé magyarázzák az országok közti különbségeket. Ez lehet adatminőségi kérdés, de gyakran azért van, mert az adott tényezőben már jól teljesít az adott ország.
Erősségek, korlátok és a jövő
A kutatás erőssége, hogy szinte minden országot lefed, aktuális adatokkal dolgozik, és pontosan megmutatja, hova érdemes összpontosítani az erőforrásokat. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy országos szintű, nem pedig egyéni betegadatokat használtak, így a minőség ingadozhat, főleg alacsony jövedelmű régiókban, és az országon belüli eltérések rejtve maradhatnak. Az ok-okozati összefüggések sem bizonyíthatók teljesen.
Következésképpen a modell nem csupán bemutatja a daganatos túlélési esélyeket meghatározó tényezőket, hanem világos, adatalapú iránymutatást is kínál arra, hogy hol lenne a legkifizetődőbb befektetni a rákellátás fejlesztésébe. Ez segíthet abban, hogy a korlátozott forrásokat ott használják fel, ahol a legnagyobb hatás várható, és valóban szűkíthetők legyenek a túlélési arányban fennálló egyenlőtlenségek.
