
Ki is Jared Isaacman?
A 42 éves Jared Isaacman neve ismerősen cseng az űriparban. Kétszer járt a világűrben a SpaceX űrhajósaival, legutóbb 2024-ben, amikor egy mérföldkövet jelentő magánmisszióban vett részt. Szoros munkakapcsolatban áll Elon Muskkal, a SpaceX alapítójával, és az általa vezetett Shift4 – amely elsősorban hoteleknek és éttermeknek nyújt fizetési rendszereket – már 2021-ben 10 milliárd forintot fektetett be Musk űrcégébe. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében Isaacman lemondott a Shift4 vezérigazgatói posztjáról, és vállalta: NASA-főnökként tartózkodik minden, a SpaceX-et érintő döntéstől.
A NASA átszervezésének tervei: Kardinális változások küszöbén
Lényeges szempont, hogy Isaacman nem titkolja forradalmi elképzeléseit. Egy kiszivárgott, 62 oldalas, „Project Athena” nevű tervezet szerint a NASA-t alapjaiban alakítaná át. Az elképzelések a jelenlegi űrközpontok radikális átszervezésétől kezdve tudományos projektek kiszervezéséig és a monumentális Space Launch System (SLS) rakétaprogram leállításáig terjednek, utóbbit a harmadik Artemis holdmisszió után húznák meg. Helyette egy, a Marsra szánt, nukleáris meghajtású rakétaprogram indítását szorgalmazná, továbbá több magán- és egyetemi partner bevonásával olcsóbb, de kockázatosabb tudományos missziókat támogatna.
A tervezet emellett azt is javasolja, hogy a NASA a Föld-megfigyelési feladatait a magán műholdak által gyűjtött adatokkal egészítse ki. Isaacman hangsúlyozza: célja nem ezek megszüntetése, hanem a kutatások bővítése nagyobb hatékonysággal.
Ellentétek és veszélyek: Min múlik a NASA sorsa?
Mindazonáltal súlyos szakmai és politikai viták lángoltak fel a tervek körül. Sean Duffy, aki jelenleg a Közlekedési Minisztérium vezetője is, megkísérelte volna a NASA saját tárcájához rendelését – lényegében minisztériumi háttérintézménnyé silányítva az ügynökséget. Ezzel szemben több űripari szakértő – köztük a NASA Watch szakmai portál vezetője – úgy véli, Isaacman stratégiája legalább egyfajta jövőképet nyújt, amit az ügynökség mostanában nélkülöz.
Problémás azonban, hogy Trump egyértelműen ellenzi a NASA bármiféle klímaváltozás-kutatási tevékenységét – ezeket Isaacmannak is fel kellene adnia. Pedig a klímavédelmi megfigyelések a NASA alapfeladatai közé tartoznak.
A kiszervezés kockázatai és a kudarcok tanulságai
Az új irány nem példa nélküli, hiszen a NASA eddig is szoros együttműködésben dolgozott külső vállalatokkal. Az űrügynökség költségvetésének mintegy 85 százalékát most is ipari partnerek költik el. Azonban az eddig kiszervezett projektek – például a Commercial Lunar Payload Services (CLPS) holdszállítói és a SIMPLEx kisbolygó-missziók – sorra megbuktak. Öt CLPS-misszióból négy, míg az eddig indított három SIMPLEx-küldetés közül mind meghiúsult.
Ezek alapján kérdéses, hogy a Project Athena által vizionált, nagyobb kockázatvállalás mennyire fenntartható. Elfogadható például egy 80–100 százalékos kudarcarány a tudományos eredményekért cserébe? Különösen most, amikor a NASA költségvetési megszorításokkal és elbocsátásokkal küzd, és a kínai űrprogram elhúzott mellettük.
Politikai akadályok: az SLS leállítása és a kongresszusi ellenállás
A legfőbb vitatéma továbbra is az SLS rakétaprogram sorsa. Amerikai politikusok – köztük Ted Cruz, texasi republikánus szenátor – ellenállnak a program megszüntetésének, és kritizálják Isaacman Muskhoz és a SpaceX-hez fűződő kapcsolatait is.
A Project Athena ugyan vonzó lehetőséget kínálhatna a NASA forradalmi megújulására, hiszen például jelentősen olcsóbb, hatékonyabb és merészebb űrkutatási projekteket vezethetne be. Összegzésként megjegyezhető, hogy a NASA előtt most valóban történelmi döntés áll: vagy a status quo fenntartása, vagy egy radikális átalakulás, amely meghatározhatja az amerikai űrkutatás jövőjét. Az viszont már biztos: Jared Isaacman neve végérvényesen összeforrt a NASA sorsával.
