Az agyunk örökre megőrzi az aha-pillanatokat

Az agyunk örökre megőrzi az aha-pillanatokat
Három szó: fenyő, rák, szósz. Van egy negyedik szó, amely mindháromhoz illeszthető, hogy új, értelmes szót kapjunk. Mi lehet az? Amint hirtelen beugrik a megoldás, az élmény váratlan és intenzív lehet – sokan ilyenkor felkiáltanak: „Aha!”. Ezeket a hirtelen, váratlanul érkező ötleteket hívjuk megvilágosodásnak vagy belátásnak, amelyek gyakran örökre megmaradnak az emlékezetünkben. Az elmúlt években kutatók elkezdték feltárni, pontosan mi történik ilyenkor az agyban, és miért vésődnek be ennyire az „aha!” pillanatai.

Az ötlet születése: forradalmak és mindennapi megvilágosodás

A tudomány tele van sorsfordító, váratlan felismerésekkel. Egy legendás történet szerint Archimédész egy fürdőkádban ülve kiáltotta el magát: „Heuréka!”, amikor felismerte a testek által kiszorított víz mennyiségének jelentőségét. Newton fejére esett az alma – legalábbis a monda szerint –, Albert Einstein pedig akkor jutott el a relativitáselmélet alapjáig, amikor elképzelte, milyen lenne szabadesésben zuhanni.

Nem elhanyagolható, hogy az ilyen „aha!” pillanatok nem kizárólag a zsenik privilégiumai. Mindannyian átéljük őket: rejtvényfejtés során, bonyolult problémák megoldásakor, sőt akár hétköznapi helyzetekben is. Ezek az élmények markánsan eltérnek a szabályos, lépésről lépésre történő problémamegoldástól: nem érezzük a fokozatos közeledést („melegszel!”), hanem váratlan, hirtelen ugrásként éljük meg a felismerést.

Az ilyen hirtelen szemléletváltást a kutatók reprezentációváltásnak nevezik. Bár tapasztalati megfigyelésekből már régóta ismert a jelenség, az agyi hátterét eddig nem sikerült igazán feltérképezni.

Az aha-élmény nyomában: mi történik az agyban?

A berlini Humboldt Egyetemen végzett kísérletek során kutatók absztrakt, fekete-fehér Mooney-képeket mutattak önkénteseknek. Ezeken első ránézésre felismerhetetlen egy kutya, egy bögre vagy bármilyen tárgy, de néhány másodperc után az agy képes teljesen átértékelni a látottakat, és egyszer csak felvillan: „Most már látom, mi ez!”

Az alanyokat funkcionális MRI-vel vizsgálták, miközben 120 Mooney-képet néztek. Ha a résztvevő felismerte a képet, visszajelzést adott arról, mennyire volt hirtelen, mennyire pozitív és mennyire biztos a felismerés élménye. Az elemzések során a kutatók felfedezték, hogy ilyenkor három agyi terület aktiválódik erőteljesen:
– a ventrális occipitotemporális kéreg (VOTC), ami a vizuális mintázatok felismeréséért felelős,
– az amigdala, ami az érzelmeket dolgozza fel,
– a hippokampusz, amely a memória és az elvárások kezelésében játszik szerepet.

Nem mellékes, hogy minél intenzívebb és pozitívabb a felismerés, annál nagyobb aktivitást mértek ezekben a régiókban. A hippokampusz működése különösen fontos: ez az agy „eltérésdetektora”, amely akkor aktiválódik, amikor valami nem a megszokott módon történik – például egy addig értelmetlen kép hirtelen jelentést nyer.

Az emlékezet előnye: miért vésődik be az „aha!”?

Régi sejtés, hogy az ilyen felismerések jobb emlékezetet eredményeznek. Már az 1940-es években Donald Hebb leírta: a megvilágosodás jellegű tanulás különlegesen maradandóvá teszi az élményt. A mostani kísérlet során néhány nappal később újra megmutattak képeket a résztvevőknek – köztük régi és új Mooney-fotókat. Azokat a képeket idézték fel jobban, amelyeknél az első körben erős „aha!” élményt éltek át.

Az MRI-adatok igazolják: a felismerés pillanatában fellépő fokozott agyi aktivitás (különösen a VOTC-ben és a hippokampuszban) előrejelzi, mennyire maradandó lesz az emlék. Vagyis minél átütőbb az élmény, annál inkább beépül a hosszú távú memóriába.

Mégsem vezet minden „aha!” pillanat helyes megoldáshoz. A kísérlet során a résztvevők a képek körülbelül felét hibásan azonosították, ezek negyven százalékánál mégis valódi felismerésélményük volt. Összességében azonban a valós és helyes felismeréseknél sokkal jellemzőbb és erősebb a valódi „aha!” élmény.


Az ötlettől a kreativitásig: az „aha!” szerepe az alkotásban

A kutatók most próbálják feltárni, hogyan működik mindez összetettebb, kreatív folyamatokban. Egy friss vizsgálatban például megfigyelték, hogy tudományos metaforákat inkább elemző gondolkodással lehet alkotni, nem hirtelen ötlettel, ezért itt kevésbé vonzó és kevésbé tartós az „aha!” hatás – a felismerés ereje tehát a feladattól és a kontextustól is függ.

A következő években a szakemberek azt remélik, sikerül az „aha!” hatását vizsgálni terápiákban, meditációban, sőt akár pszichedelikus élményeknél is – vagyis nemcsak laborban, hanem a való életben.

Az oktatás új lehetőségei és a tanulás varázsa

Nem mellékes, hogy az „aha!” élmény nem csupán felemelő érzés: a tanulásban és oktatásban is kulcsfontosságú lehet. Ha a diáknak sikerül magától felismerni az összefüggést, az tartósabban rögzül az emlékezetében, és motiválóbb is. Bár erőforrás-igényes, a jó tanárok ezért próbálnak mindenkit rávezetni, hogy saját maga jusson felismerésekhez.

Összességében elmondható, hogy az agy hirtelen „ugrásai” többet jelentenek múló revelációnál: emlékeink, tanulásunk, sőt akár alkotóképességünk is ezekből az „aha!” pillanatokból táplálkozik – és ki tudja, talán épp most is megtapasztaltad ezt az élményt olvasás közben.

2025, adminboss, www.quantamagazine.org alapján

Legfrissebb posztok

MA 20:49

A bórax lehetett az élet születésének titkos kulcsa?

💧 A Föld 4,3 milliárd évvel ezelőtti állapotait vizsgálva egy új kutatás szerint ideálisak voltak a körülmények ahhoz, hogy természetes úton alakuljon ki az első információt hordozó molekula, az RNS, amelynek kialakulása az élet születésének kulcsfontosságú mérföldköve...

MA 20:17

Az atomórák csúszása megbénította az időszolgáltatást

Egy ritka és különös eset borzolta fel a NIST, vagyis az Egyesült Államok Országos Szabványügyi és Technológiai Intézetének életét: egy áramszünet következtében összezavarodott az intézet boulderi atomóráinak időskálája, ezért egy munkatárs kétségbeesetten próbálta kikapcsolni a vésztartalék-generátorokat, amelyek továbbra is hibás időt szolgáltattak...

MA 20:02

A láthatatlan alaszkai földrengések csendben jelzik a közelgő cunamit

🌊 Kezdetben pusztán egy újabb távoli veszélynek tűnt a Barry-gleccser fölötti hatalmas földcsuszamlás Alaszkában, de a kutatók közelről vizsgálják a térség rejtett földrengés jeleit...

MA 19:51

Az Xbox kudarcsorozata és a Microsoft nagy irányváltása

💸 Ki gondolta volna, hogy az Xbox ennyire hatalmas lemaradásban lesz a konzolversenyben?..

MA 19:33

Az ókori csatornák felfedik a római Britannia elhallgatott járványát

Érdemes megvizsgálni, milyen egészségügyi kihívásokkal szembesültek a római kori Britannia katonái...

MA 19:18

Az SN 2022ngb, a szinte láthatatlan szupernóva rejtélye

💫 Egy nemzetközi kutatócsoport rendkívül halvány és lassan változó szupernóvát figyelt meg SN 2022ngb jelűként, amely a IIb típusba tartozik...

MA 19:03

A The Sims 4 eddigi legjobb évét zárta

A The Sims 4 rajongói számára az utóbbi évek igazi hullámvasútnak bizonyultak: a kezdeti Építés és Vásárlás (Build and Buy), illetve Sim létrehozása (Create a Sim) módok ugyan szinte etalonná váltak a sorozat történetében, azonban a híres medencék és a kisgyermekek hiányoztak az alapjátékból...

MA 18:49

A tehetség nem sprint, hanem maraton – rosszul gondolkodunk?

🏃 Felmerül a kérdés, vajon helyesen közelítettük-e meg a tehetséggondozást az elmúlt évtizedekben...

MA 18:36

Az új robotporszívó csodát ígér, de csalódást okoz

A Narwal Freo Z10 Ultra egy olyan robotporszívó és felmosó, amely bőven tele van csúcstechnikával, és önálló működésre képes dokkolóval érkezik...

MA 18:18

Az elefánt – az animáció történetének legőrültebb összefogása

Az animáció világában gyakran születnek különleges ötletek, de az Elefánt (Elephant) című, az HBO Maxon elérhető új rajzfilm rendhagyó alkotási folyamata és szürreális hangulata egészen új szintre emeli a kreativitást...

MA 17:51

A láthatatlan univerzum a galaxisok torzulásaiból tárul fel

💫 A világegyetem 95 százaléka láthatatlan. Sötét anyag és sötét energia tölti ki a kozmosz nagy részét, amelyeknek valódi mibenlétét a tudomány máig nem ismeri, de hatásuk tagadhatatlan: a sötét anyag extra gravitációjával formálja a galaxisokat és galaxishalmazokat, míg a sötét energia a táguló világegyetem gyorsulásához kapcsolódik...

MA 17:34

Az űrturizmus áttörése: felszáll az első kerekesszékes űrutazó

🚀 December 21-én hatalmas mérföldkőhöz érkezett az űrutazás, amikor Michaela Benthaus, egy német mérnök, kerekesszékes utazóként elsőként jutott el a világűrbe...

MA 16:50

Az Nvidia-részvény tovább szárnyal: marad a Wall Street kedvence?

Az Nvidia továbbra is az MI-láz egyik legnagyobb nyertese, annak ellenére, hogy az utóbbi időben erősödő versennyel és geopolitikai kihívásokkal néz szembe...

MA 16:02

Az univerzum szimulációja: egy matematikai áttörés mindent átír

A szimulációs hipotézis – az elképzelés, hogy világunk talán csak egy idegen civilizáció számítógépén futó szimuláció – régóta lázban tartja az embereket...

MA 15:33

A klímaváltozás miatt hetekkel előbb szórja spóráit az északi moha

🌱 Régi katonai légmintákból váratlanul értékes DNS-lelőhely került elő, amely évtizedeken keresztül őrizte a levegőben szálló élőlények nyomait...

MA 15:02

A MI-korszak rejtett buktatója: messze van az adat a döntéstől

🤔 Fontos kérdés, hogy mitől lesz valóban eredményes az MI bevezetése egy cég életében...

MA 14:49

Az áttörés kapujában: már látszik a szobahőmérsékletű szupravezetés

⚡ Ebből következően érdemes megérteni, hogy a tudósok most átléptek egy olyan akadályt, amely éveken át megnehezítette a magas hőmérsékletű szupravezetők gyakorlati alkalmazását...

MA 14:33

Az Apple és a Google figyelmeztet: gond lehet a vízumokkal

⚠ A Google és az Apple jogi képviselete arra figyelmeztette a vízummal foglalkoztatott alkalmazottakat, hogy egyelőre kerüljék a nemzetközi utazást, különösen, ha csak H-1B vízumbélyeggel térhetnének vissza az Egyesült Államokba...

MA 14:20

Az óriási JBL Bar 1300 MK2 uralja a nappalit

🔊 A JBL az új Bar 1300MK2-vel ismét belevágott a házimozi-hangzás nagyágyúinak versenyébe, és sikerült is emelnie a tétet...