Új kihívás a Monte Verde-i időrendnek
Noha Monte Verde létfontosságú adatokat szolgáltat a pánamerikai migráció kezdetére, idén tavasszal egy amerikai kutatócsoport élénk vitát kavart. A Science folyóiratban megjelent tanulmányuk azt állította: az ismert leletek jóval fiatalabbak lehetnek, talán csak 8200 évvel ezelőtt kerültek a földbe. Ez az álláspont a helyszínen felfedezett vulkáni hamurétegre és frissen begyűjtött talajmintákra alapult; szerintük a település egy középső-holocén korú felszínformán létesült.
Lényeges hangsúlyozni, hogy ezt az elméletet a vezető Monte Verde-kutatók határozottan visszautasították. Számos rangos régész, köztük Tom Dillehay, a Vanderbilt Egyetem professzora (aki az ásatásokat ötven éve vezeti), valamint Michael Waters és David Meltzer is külön kommentárban cáfolták a márciusi publikáció főbb állításait. Összesen harminc nemzetközi szakember közös állásfoglalásai a száz oldalt is meghaladták.
Vulkáni hamuréteg vagy „félremintázás”?
Az ellentmondás középpontjában az úgynevezett Lepu Tephra, egy mintegy 11 000 éves vulkáni hamuréteg áll. A márciusi tanulmány vezetője, Todd Surovell (a Wyomingi Egyetem) szerint a lakóhely ezen réteg felett, egy későbbi mederváltás során keletkezett, vagyis nem lehet idősebb 11 000 évnél. A kritikusok azonban rámutattak, hogy integrált geokémiai, rétegtani és pollenvizsgálatok alapján semmilyen Lepu Tephra nem található az MV-II (Monte Verde II) szint alatt.
Továbbá jelezték, hogy Surovell csapatának talajmintái nem is közvetlenül a Monte Verde II történeti rétegeiből származnak, hanem a közelben, egy gombaréteget és vas-oxidban gazdag piroklasztikus réteget tartalmazó felszínen vették. Dillehay és kollégái hangsúlyozták: minden eddigi leletet—csontokat, szénmaradványokat, fatárgyakat és egyéb tárgyakat—közvetlenül az MV-II rétegeiből szedtek elő, és ezek radiokarbon-vizsgálatai egyértelműen kb. 14 500 évvel ezelőttre datálják a települést.
Nincs bizonyíték az átmosott lelőhelyre
Az új, fiatalabb életkor mellett szóló fő érv az volt, hogy a környék patakja állítólag számos anyagot mosott a lelőhelyre, így azok valójában idősebbek, mint a tényleges régészeti réteg. Az ellenzők szerint azonban semmilyen jele nincs annak, hogy a fatörmelékek, csontok tényleg máshonnan származnának; minden bizonyíték közvetlenül az MV-II-hez kötődik. Még Waters és társai is úgy fogalmaztak: ez mindössze spekuláció, a valódi hibát pedig az jelenti, hogy a vizsgált rétegtan nem felel meg a Monte Verde II valóságos felépítésének.
Megemlítendő, hogy a helyszíni régészeti kutatások során a késő pleisztocénből több száz eszközt, maradványt, táborhelyet találtak—mind közvetlenül a hitelesített MV-II összefüggésében.
A genetika sem hagy kétséget
A leletek korát genetikai vizsgálatok is megerősítik. Független DNS-elemzések azt mutatják, hogy az ősi és modern amerikai indián népesség valójában három fő ágra vezethető vissza: az ősi beringiaiakra (20 900 évvel ezelőtt), valamint az északi és déli csoportokra (ezek szétválása 15 700 évvel ezelőtt történt). Ez alapján az emberek jóval a Clovis-kultúra (kb. 13 000 évvel ezelőtti) előtt benépesítették Amerika déli területeit.
Noha a Monte Verde II repítette be a történelemkönyvekbe a pre-Clovis-korszakot, mára már több helyszín bizonyítja: az emberek messze korábban érkeztek az Újvilágba.
Óvatos tudományos vita vagy elavult paradigmák?
Az igazi kérdés most az: rövid terepi felmérésekkel, ásatás nélkül tényleg újraértelmezhető-e egy ekkora jelentőségű lelőhely, miközben évtizedek módszeres kutatása mást mutat? Surovellék állítják: kutatásuk jelentőségét mutatja, hogy több mint harminc tudós reagált rá, és hamarosan hivatalos választ is adnak a kritikákra. A többség viszont úgy látja, az új eredmények igyekeznek visszacsempészni a „Clovis-elsőként” elméletet, ami szembemegy a legújabb adatokkal.
Lényeges hangsúlyozni, hogy az új elemzés figyelmen kívül hagyja nemcsak a Monte Verde II-ből származó egyértelmű bizonyítékokat, hanem a teljes szakirodalmat és a kapcsolódó tudományágak eredményeit is. A régészeti és genetikai leletek már bizonyították: Amerika első lakói sokkal korábban érkeztek, mint azt valaha is hittük.
