Hantavírus: halálos fenyegetés
A hantavírusok tipikusan rágcsálókhoz kötődő, Amerikától Ázsiáig jelen lévő víruscsalád, amelynek egyes formái – például az Andes-vírus – emberek között is képesek terjedni. Dél-Amerika déli részén komoly népegészségügyi kihívást jelent a hantavírus okozta kardiopulmonáris szindróma (HCPS), amely fejfájással, lázzal, majd gyorsan súlyosbodó légzőszervi panaszokkal jár. Ez a forma akár 35-40 százalékos halálozással is járhat – szemben az európai és ázsiai fertőzésekkel, ahol a halálozási arány jóval kisebb. Argentína egészségügyi minisztériuma szerint tavaly több mint 100 megbetegedést jelentettek, ami kétszerese az előző évinek.
Az éghajlat szerepe és az új kockázatok
Konkrétabban az Oligoryzomys longicaudatus nevű, főként Chilében és Argentínában élő rágcsáló ad otthont az Andes-vírusnak. Az ember főként az állatok vizeletén, székletén vagy nyálán keresztül fertőződik. A legújabb éghajlati modellek azt mutatják, hogy ahogy az időjárás egyre inkább kiszámíthatatlanná válik, ezek a rágcsálók kelet felé, az Atlanti-óceán partvidékére is eljuthatnak – vagyis pont oda, ahol a legtöbb argentin él.
A kutatók hangsúlyozzák: a felmelegedés és a változó csapadékviszonyok elősegítik, hogy a rágcsálók új területeket hódítsanak meg. Például az El Niño-években a dúsabb növényzet miatt gyorsabban képesek elszaporodni, míg enyhébb teleken nagyobb számban túlélnek – így nő a fertőzés kockázata. Ezért egyre alaposabb megfigyelésre és vizsgálatra lenne szükség az egyes tartományokban, különösen ott, ahol korábban nem volt tapasztalat a vírussal.
Nő más rágcsáló-eredetű vírusok veszélye is
A kutatók arra is rámutattak, hogy nemcsak a hantavírusok, hanem más, rágcsálóhoz köthető vírusok – például a dél-amerikai arenavírusok – is terjednek. Ilyenek például az Argentínában előforduló Junin-vírus vagy a Bolíviában megjelenő Machupo-vírus, amelyek súlyos vérzéses lázat és akár 30 százalékos halálozást okozhatnak.
Speciális számítógépes modellekkel megjósolták, hogy a következő 20-40 évben a klímaváltozás és a mezőgazdasági területek terjeszkedése is hozzájárulhat ahhoz, hogy a vírusok olyan területekre jussanak el, ahol eddig nem voltak jelen – ezáltal növekszik a lakosság veszélyeztetettsége. A kutatók remélik, hogy ezek a modellek segítik majd a helyi egészségügyi döntéshozókat a felkészülésben.
Létfontosságú a megelőzés és a folyamatos megfigyelés
A szakemberek szerint akkor lehet eredményesen védekezni a járványokkal szemben, ha a figyelem középpontjában a megelőzés, a járványügyi ellenőrző rendszerek és a lakosság tájékoztatása áll. Ugyanakkor Dél-Amerika déli részén jelentős kihívás, hogy az egészségügy és a kutatás forráshiánya miatt ezek a rendszerek meggyengültek – ez pedig rontja a korai figyelmeztető hálózatok hatékonyságát. A vírusok több különböző rágcsálófaj között is terjedhetnek, ezért még jobban meg kell ismerni, hogyan viselkednek a különféle vírusgenotípusok, és milyen gyorsan alkalmazkodnak az új környezethez.
Kiemelten fontos, hogy az országok jobban megosszák egymással az adatokat, és összehangolják a megfigyeléseket – így gyorsabb és hatékonyabb lehet a járványkezelés. Az időben történő felismerés emberéleteket menthet, amikor a klímaváltozás miatt egyre kiszámíthatatlanabbá válik az ilyen betegségek terjedése.
