
Szokatlan utasok az óceánban
A remorák különleges tapadókorongjaikkal, amelyek hátúszóikból alakultak ki, könnyedén kapaszkodnak rá cápákra, bálnákra és teknősökre, miközben bőrükről leszedegetik a parazitákat. Eddig úgy gondoltuk, ezzel kölcsönösen előnyös kapcsolatot ápolnak gazdaállataikkal. Most azonban kiderült: a mantarájáknak ez a „szolgálat” korántsem mindig előnyös, ha a remora nemkívánatos módon benyomul a kloákába – a testnyílásba, amely a szaporodás, ürítés és az ivadékgondozás helyszíne is egyszerre.
Lebilincselő és hátborzongató viselkedés
Egy, az Atlanti-óceánban végzett merülés során egy búvár egy felnőtt mantaráját közelítette meg, amikor észrevette: egy remora a rája kismedencei úszója körül settenkedik. A hal hirtelen ijedtében villámgyorsan befurakodott a rája kloákájába, ami a mantát láthatóan felzaklatta – egy rövid rázkódás után ugyan továbbúszott, de a remora még mindig a testnyílásban maradt.
Ez a meglepetésszerű felfedezés neves óceánbiológusokat is zavarba hozott. Bár volt már néhány feljegyzés arról, hogy apró remorák más halak kopoltyúüregében is megjelennek, ilyen agresszív „potyautasságot” kevesen láttak. Az eseteket világszerte, 15 év alatt hét alkalommal figyelték meg – az Indiai-óceántól Floridáig, három különböző mantafajnál, fiatal és felnőtt egyedeknél egyaránt.
Ősi együttélés vagy rejtett élősködés?
A kutatók régóta háromféle szoros állati együttélést különböztetnek meg: a mindkét fél számára előnyös kölcsönösséget, az egyoldalúan hasznos kommenszalizmust és a károkozással járó parazitizmust. Eddig a remorákat inkább az első kettőhöz sorolták, ám a mostani tapasztalatok alapján ez a kapcsolat a manták szempontjából kifejezetten kényelmetlen, sőt káros. Az élősködő a testnyílásban sérüléseket, kényelmetlenséget, sőt akár szaporodási nehézségeket is okozhat – a manták ilyenkor próbálják elűzni a betolakodót, például kiugranak a vízből, vagy a homokhoz dörgölőznek.
Ennek fényében
E viselkedés alapján a manták és a remorák együttélését már sokkal inkább egy hullámzó, folyamatosan változó spektrumon kell elképzelni, nem pedig merev kategóriákban – akárcsak egy családi kapcsolatban, ahol hol harmónia, hol viszály jellemzi a feleket. A furcsa tengeri „taxik” titkos élete ezzel egy újabb oldalát mutatja meg.
