Az MI uralmának rémképe
Az a furcsa, hogy a világ leggazdagabb emberei, köztük Musk és Altman, mintha félnének Hassabis zsenialitásától. Úgy tekintenek a DeepMind vezetőjére, mint aki veszélybe sodorhatja a jövőt – vagy egyszerűen nem szeretnék, ha a mesterséges általános intelligencia létrejötte és irányítása a Google-nél összpontosulna. Ugyanis már 2016-ban Musk kiemelte: „Vagy megszerezzük a világ legjobb tehetségeit, vagy a DeepMind letarol minket. Bármit megadok, csak hozzuk el őket.” Szerinte a DeepMind filozófiája hajaz egy „egy elme uralkodik a világ felett” elképzelésre – és mindezt egyértelműen Hassabisnak tulajdonította.
Nem sokkal később újabb csavar következett. 2018-ban Shivon Zilis, Musk bizalmasa nyíltan leírta neki: „Nagyon alacsony esély van egy jó jövőre, ha valaki nem lassítja le Demist.” Sőt, Zilis szerint Hassabis lassítása az egyetlen jó döntés, még ha radikálisnak is tűnik.
Félelmek és versengés a techóriások között
Musk talán nem is titkoltan félt attól, hogy minden a DeepMind kezében összpontosulhat – többen egyenesen úgy fogalmaztak, hogy „sajnos az emberiség jövője Demis kezében van”. Musk véleménye szerint az OpenAI az űrkutatáshoz hasonlóan reménytelenül le van maradva (mint a Blue Origin a SpaceX-hez képest), csak épp az MI mezőnyében. Ez a kisebbrendűségi érzés és félelem többször visszaköszönt: „Mindig túlbecsüld a riválisokat. Te épp az ellenkezőjét teszed.”
A Google egykori és jelenlegi versenytársai sem ültek ölbe tett kézzel. Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója is elismerte, hogy a Google már a 2010-es évek eleje óta vezeti az MI-fejlesztési versenyt a DeepMind révén. Nadella emlékei szerint „valós áttörések” történtek a mély neurális hálózatok, így például a gépi fordítás terén, és mindenki azért figyelte a DeepMind csapatát, mert aki lemarad, végleg elveszítheti a pozícióját.
Játékfejlesztőből félelmetes trónkövetelő
A játékok világa jelentős szerepet játszott mind a DeepMind, mind az OpenAI fejlődésében: az MI-kutatók játékokban tesztelték algoritmusaikat, és így születtek meg áttörések, mint az AlphaGo vagy az AlphaZero. Nadella ezt frappánsan összegezte: a zárt, szabályokkal működő játékkörnyezet tökéletes helyszín a gépi tanulás számára.
A gigászok közötti küzdelem nem kímélte a személyes kapcsolatokat sem: Elon Musk később azt mondta, hogy az egyik legfontosabb tehetség, Ilya Sutskever átcsábítása a Google-től az OpenAI-hoz odáig fajult, hogy emiatt Larry Page (a Google társalapítója) megszakította vele a barátságot. „Sutskever többször is vacillált, végül az OpenAI-t választotta – Larry pedig nem beszélt velem soha többet.”
Az MI koronacsatája: ki lesz az úr?
Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója sosem rejtette véka alá ambícióit: szerinte „az MI királyainak lenni” nem is olyan rossz dolog. A folyamatos huzakodás közben Muskot próbálták győzködni, hogy beszéljenek „Demis-ügyekről”, máskor Mira Murati (az OpenAI technológiai vezetője) írt Nadellának, hogy kutatóikat attól féltik, „Demishez vagy Elonhoz” csábítják el őket.
A félelem az MI okozta autoriter uralomtól valósnak tűnik: Ilya Sutskever szerint is „rossz ötlet olyan struktúrát teremteni, amiben egyetlen valaki lehessen diktátor, különösen akkor, ha tudunk jobbat is”. Sokan tartanak attól, hogy egy MI által vezérelt jövőben nem lesz már helye több véleménynek – ezért lett nemcsak versenytárs, hanem szinte archetípusos ellenfél Hassabis figurája.
Kiben bíznánk a jövőt?
A jelenlegi helyzet zavarba ejtő: milliárdosok, cégvezérek, MI-guruk egyszerre csodálják és félnek attól, hogy a mesterséges intelligencia urának tartott Google DeepMind-vezető egyszer tényleg a világ sorsának megváltoztatójává válik. Eközben folyamatosan próbálják maguk között megszerezni a legsikeresebb kutatókat, miközben mindenki titokban azt reméli, hogy mégiscsak ők lesznek az MI koronázatlan királyai – és ők dönthetnek arról, hová tart az emberiség.
