
El Niño újra támad – nagyon gyors váltás jöhet
Az El Niño a Csendes-óceán trópusi részein periódikusan jelentkező természetes klímarendszer meleg fázisa, amely néhány évente visszatér, megnöveli a globális átlaghőmérsékletet, és különösen szélsőséges időjárási eseményeket hozhat. Most minden eddiginél gyorsabb átmenetet figyelnek meg a semleges és a melegedő El Niño-állapot között: a Csendes-óceán keleti trópusi részén a vízhőmérséklet már fél fokkal meghaladja az átlagot. Emellett az időjárási modellek egyre nagyobb esélyt látnak arra, hogy még 2026 előtt megérkezik egy különlegesen erős El Niño, amely akár 2 Celsius-fokkal is meghaladhatja az átlagot.
A NOAA és más meteorológiai központok már most 61 százalékos esélyt adnak arra, hogy El Niño alakul ki május és július között, és ez majdnem biztosan végigkíséri a 2026-os évet. Ráadásul 25 százalék annak az esélye, hogy ezen belül egy valódi szuper-El Niño alakul ki, amely a valaha mért legerősebb ciklusok közé tartozhat.
Mi vár ránk, ha tényleg „szuper-El Niño” lesz?
Ki gondolta volna, hogy a meteorológusokat is megosztja a „szuper-El Niño” elnevezés – nem minden hivatalos szervezet használja, de lényegében a nagyon erős El Niño jelzője. Ilyen ciklus alatt drasztikusan visszaeshet a halászat, aszályok, bozót- és erdőtüzek, valamint a korallfehéredés gyakoriságának növekedése várható. Az Egyesült Királyság meteorológiai szolgálata és az amerikai intézetek is azt jósolják, hogy az előttünk álló esemény a történelmi maximumhoz közelíthet.
A legutóbbi kiemelkedően erős El Niño 2015–2016 telén volt tapasztalható, amikor a hőmérséklet 2,8 Celsius-fokkal haladta meg az átlagot. Ennél korábban, 1997–1998-ban is hasonló erősséget mértek: akkor is több mint 2 Celsius-fokkal haladta meg az érték az évszázados átlagot. Jól látható tehát, hogy ezekben az extrém években a bolygó hőmérséklete ugrásszerűen nő – a tavalyi év például most először lépte át tartósan az 1,5 Celsius-fokos, a Párizsi Klímaegyezményben meghatározott, veszélyesnek ítélt határt.
Következmények, amelyekre számíthatunk
Az ENSO (El Niño–Déli Oszcilláció) rendszerében az El Niño legalább 0,5 Celsius-fokos emelkedést hoz, de egy szuperciklus ennél jóval nagyobb lökést ad a hőmérőnek. A hatás összeadódik a már most is gyorsuló globális felmelegedéssel, amit az emberi tevékenység tovább fokoz – így az időjárási szélsőségek (szárazság, heves esőzések, hőhullámok) is gyakoribbá válnak. Emellett a tengeri hőhullámok pusztíthatják a tenger alatti élővilágot, eltűnhetnek bizonyos halállományok, valamint az arktiszi tengeri jég mennyisége is tartósan alacsony szinten marad.
Az éghajlati előrejelzések szerint 2026 nagy valószínűséggel az eddigi második legmelegebb év lesz, de ha már idén begyorsul az El Niño, akkor 2027 újabb rekordokat hozhat. A Párizsi Klímaegyezményben megfogalmazott „maradjunk 1,5 Celsius-fok alatt” célt tehát egyre nehezebb megtartani – szakértők szerint az évtized végére szinte elkerülhetetlen lesz ennek az átlépése.
