Kísérleti elektromágneses rakétakilövők: Moonshot Space forradalmi tervei
A Moonshot Space egy merész ötlettel rukkolt elő: a hagyományos rakétahajtóművek helyett elektromágneses gyorsítóval, elektromos áram segítségével juttatná a szállítmányokat az űrbe. A projekt mögött 4,4 milliárd forintnyi (kb. 12 millió USD) tőke áll, és ha sikerül, hagyományos műholdakat ugyan nem, de nyersanyagokat nagy sebességgel fel lehet majd juttatni, lehetővé téve az űrbeli feldolgozást. Bár az extrém gyorsulás kockázatos, a cég szerint az együttműködés az alaszkai űrrepülőtérrel már egy új korszak előszobáját jelenti.
Rocket Lab áttörése: elektromos hajtóművek tömeggyártásban
A Rocket Lab mostantól évente akár 200 darab, Gauss nevű, xenonnal üzemelő, nagy teljesítményű műholdhajtóművet képes legyártani, ezzel megoldva a műholdhajtóművek eddigi szűk keresztmetszetét. A cég már nemcsak rakétákat gyárt (mint az Electron könnyűrakétát, vagy a fejlesztés alatt álló közepes Neutront), hanem teljes szolgáltatási palettát kínál: napelemtábláktól kezdve egészen a műholdalkatrészekig és tesztjárművekig. Most pedig az elektromos meghajtású hajtóművek piacát is megcélozták, amivel jelentősen olcsóbbá és hozzáférhetőbbé válhatnak az űrbeli manőverek.
Nemzetközi űrállomás: Cygnus teherszállítás SpaceX rakétával
Legutóbb egy Falcon 9 segítségével mintegy 5000 kg felszerelést, kutatási eszközt és vészhelyzeti hűtőrendszert juttatott el a SpaceX a Cygnus teherűrhajóval az ISS-re. Mivel a Northrop Grumman saját Antares rakétái az orosz hajtóművek elérhetőségének megszűnése miatt most nem használhatók, a Cygnusok a SpaceX Falcon 9-ére szorulnak. A jövőben az új, amerikai Firefly-hajtóművekkel szerelt Antares 330 lehet majd az alternatíva, de addig marad a Falcon 9.
Kína belép a visszatérő fokozatok korába
Kínában a Hosszú Menetelés 10B rakéta friss tesztjénél már feltöltötték az üzemanyagot, ami a közelgő indítás előjele. Ez a változat főként műholdak számára készül, és mindegyik változat újrahasznosítható fokozatokkal büszkélkedhet. Korábban már két alkalommal is megpróbáltak fokozatot visszahozni, de most a Dél-kínai-tengeren próbálnak hálórendszerrel leszállni, ami újdonság a kínai űrprogramban.
Európai űrügynökség: saját személyzeti mentőrendszer felé?
Az ESA elindította egy mentési rendszer prototípusának első fázisát, melynek keretösszege 470 millió forint (1 millió euró). Egyelőre modellezik, hogyan működhetne egy ilyen rendszer az Ariane 6 rakétán; főleg a kilövőálláson történő vészhelyzeti mentés szimulációja a cél. Ez kapcsolódik az ESA alacsony Föld körüli pályára szánt szállítójármű-fejlesztéséhez, amely később személyszállítóvá is alakítható lenne. Egyelőre a tényleges személyszállítási önállóság továbbra is inkább elméleti lehetőség, az ESA nagyrészt amerikai és orosz űreszközökre támaszkodik.
Amerikai nehézségek: Vulcan rakéták és a Pentagon döntési kényszere
Az Egyesült Államok Űrhaderőjének komoly fejfájást okoz, hogy újabb hiba miatt parkolópályára került az ULA Vulcan rakétája, amelynek indítása a közeljövőben kétséges. Az elmúlt évben két rakétaindítás is anomáliával végződött, mivel a Northrop Grumman által gyártott segédrakéták fúvókái meghibásodtak. Emiatt a katonai rakétaindítási szerződések egyre inkább átkerülhetnek a SpaceX Falcon 9 vagy Falcon Heavy típusú rakétáihoz.
Európa Mars-rovere: Rosalind Franklin mindent kibírt, de végre repülhet
Több mint húsz év ígérete, technikai fennakadás és geopolitikai bonyodalmak után végül a NASA bejelentette, hogy 2028-ban a SpaceX Falcon Heavy indítja majd útnak az Európai Űrügynökség Rosalind Franklin Mars-roverét. A feladatra való kijelölés nem véletlen, hiszen az orosz–ukrán háború teljesen keresztülhúzta az eredeti terveket, amikor az ESA elvesztette hozzáférését az orosz rakétákhoz.
Starship V3: új erődemonstráció a tesztpályán
A SpaceX új, harmadik generációs Starshipje most először teljesítette a hat hajtóműves statikus hajtóműtesztet Dél-Texasban, és ezzel elindult az útja az első éles indításhoz. Egy nappal később a Super Heavy rakétafokozat 33 Raptor hajtóművét egyszerre lobbantották be, új erőrekordot beállítva. A Starship V3 elsődleges feladata, hogy az Artemis-programban demonstrálja a pályán történő üzemanyag-utántöltést, ami elengedhetetlen lesz a holdraszálló változatnál.
Blue Origin: új indítóhely és újrahasznosítási tervek
A kaliforniai Vandenberg űrbázison a Blue Origin megkapta az engedélyt egy új, nagy rakétákra szabott indítóhely létesítéséhez. Ezáltal a New Glenn rakéták hatékonyabban juthatnak majd el a magasabb hajlásszögű pályákra. Közben a floridai Cape Canaveral bázison is készülődnek: április 19-én indítják a harmadik New Glenn-t, ahol a hét hajtóműves első fokozat már sikerrel teljesítette a földi tesztet. Ez a rakéta most új hajtóművekkel indul, de a cél, hogy a jövőben a visszahozott és újrahasznosított hajtóműveket használják, miközben egy mobil szélessávú műholdat juttatnak alacsony Föld körüli pályára.
Indítási kilátások és záró gondolat
A következő napokban ismét három nagy indítás várható: április 18-án Falcon 9 Vandenbergből Starlink műholdakkal, április 19-én New Glenn Cape Canaveralból, április 20-án pedig egy Falcon 9 viszi majd a GPS III SV10 műholdat.
Ennek alapján megállapítható, hogy az űrkutatásban minden szereplő – legyen az állami vagy magáncég – sosem látott tempóban vált projektről projektre, módosít fejlesztési irányokat, és keresi az úttörő megoldásokat. Az űrutazás következő évtizede valódi versenyfutás az innovációért és a történelmi áttörésekért.
