Miért került célkeresztbe az IBM?
Lényeges szempont, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium szerint az IBM kormányzati beszállítóként köteles betartani a diszkriminációellenes civiljogi előírásokat. A hatóság azt állapította meg, hogy az IBM DEI-programjai során demográfiai adatokat is figyelembe vett a munkaerő-felvételnél és az előléptetéseknél. Ide tartozott például az a gyakorlat, hogy prémiumokat kötöttek a sokszínűségi célok eléréséhez, illetve előírták, hogy a munkainterjúkon mindenképp legyenek eltérő hátterű jelöltek. Bár az IBM a vádak hatására több kérdéses programját módosította vagy megszüntette, a megállapodás értelmében sem az IBM, sem az Egyesült Államok nem ismerte be, hogy hibázott volna.
Az amerikai kormányzat DEI-ellenes fellépése
A Trump-adminisztráció hatalomra kerülése után kiemelt célként kezelte a DEI-programok visszaszorítását, és elrendelte, hogy a szövetségi ügynökségek szüntessék meg saját DEI-részlegeiket. Emellett visszavont egy korábbi, a szövetségi beszállítók körében a faji egyenlőséget előmozdító rendeletet. Az igazságügy aktívan vizsgálta a cégek DEI-programjait, különösen azokat, amelyek állami pénzekhez jutottak, ideértve a felsőoktatási intézményeket is. Ennek eredménye több milliárdos egyezség, például a Columbia Egyetemmel is.
Támadások fehér munkavállalók állítólagos diszkriminációja miatt
Az Egyenlő Foglalkoztatási Esélyek Bizottsága az utóbbi időben kiemelt ügyként foglalkozik a fehér férfiakat érintő diszkriminációs panaszokkal. Folyamatban vannak vizsgálatok és perek DEI-célúnak minősített céges lépések miatt. Az IBM-ügy nyomán várható, hogy az igazságügyi minisztérium még több céget fog szorosabban ellenőrizni, különösen azokat, amelyek kormányzati szerződésekhez jutnak.
Mi változott az IBM-nél?
A múltban az IBM a diverzitás mintapéldájaként szolgált, és a kilencvenes évektől kezdve programok sorával támogatta a nemi egyenlőséget és az LMBTQ+ közösséget. Az utóbbi években azonban jelentősen visszavett: megszüntette a diverzitást célzó bónuszokat, módosította a beszállítói programokat, és felszámolta a vállalati diverzitási tanácsot is. Eközben külső nyomás is érte, például Howard Schultz, a Starbucks korábbi vezérigazgatója révén. Az ő közösségi médiás kampányai nyomán több nagyvállalat, köztük a Walmart és a Ford, szintén átalakította saját DEI-politikáját.
