A rejtett ellenség: az MLKL-fehérje
A kutatók a Tokiói Orvostudományi Intézetben és az amerikai St. Jude Gyermekkórházban titkos öregedésgyorsítóra bukkantak. Egy régóta ismert “halálfehérje”, az MLKL az élettani tanulmányok szerint inkább a sejthalál egyik irányítója, most azonban kiderült: az őssejtekben nem öl, hanem a sejtek “akkumulátorait”, vagyis a mitokondriumokat teszi tönkre. Ezen energiaforrás károsodása miatt az őssejtek lustábbá, kiegyensúlyozatlanabbá válnak, és az immunrendszer is rosszabbul működik.
A felfedezés nyomában
Vagyis ha az MLKL-útvonalat kikapcsolják, a vérképző őssejtek sokáig fiatalosan működnek. Dr. Masayuki Yamashita és kollégái először azt tapasztalták, hogy az MLKL-gént nélkülöző egerek őssejtjei, még akkor is, amikor erős stressznek, például kemoterápiás szernek, az 5-fluorouracilnak voltak kitéve, kevésbé mutatták az öregedés jeleit. Ez meglepő volt, mert a sejtpusztulás aránya változatlan maradt, tehát úgy tűnt, ez a fehérje nem öli meg a sejteket, mégis öregíti azokat.
Genetikailag módosított egérmodelleken vizsgálták, hogy az MLKL és a hozzátartozó RIPK3-fehérje pontosan hogyan vezet az öregedési zavarokhoz. Speciális technikákkal igazolták, hogy stressz hatására az MLKL-fehérje a mitokondriumokhoz vándorol, rontja azok membránpotenciálját, torzítja a szerkezetüket, és visszafogja az energiakibocsátást. Ez pedig tipikus öregedési tünetekhez vezet: csökken az önmegújítás képessége, torzul a vérsejtek aránya, a szervezet védekezőképessége visszaesik.
Mitokondriumvédelem: új stratégia az öregedés ellen
Amikor az MLKL működését kikapcsolták, ezek a káros következmények nagyrészt eltűntek. Az MLKL-hiányos őssejtek továbbra is erősek voltak, jobb arányban termeltek egészséges immunsejteket, kevesebb DNS-hibát halmoztak fel, és a mitokondriumok is egészségesebbek maradtak. Mindez kimutatható volt idős vagy extrém stressznek kitett állatokban is.
Külön figyelemre méltó, hogy ez a pozitív fordulat nem járt együtt jelentős génaktivitás-változással. Vagyis a “halálfehérje” nem genetikailag, hanem fizikai úton, a sejtszervecskék szintjén öregít – ami új terápiás megközelítésekhez vezethet.
Jövőbeli terápiák reménye
A felfedezés egységes magyarázatot adhat arra, hogyan gyorsítja a stressz és a környezeti hatások a vérképzőrendszer öregedését. Az MLKL blokkolásával javulhat a vérképző őssejtek túlélése például kemoterápia, sugárkezelés vagy szervátültetés során, ezáltal az immunrendszer és a vérképzés is fiatalosabb maradhat. Elképzelhető, hogy a jövőben olyan gyógyszerekkel lassítható az öregedés, amelyek a mitokondriumok védelmét vagy a “halálfehérje” útvonalának szabályozását célozzák.
Vagyis az MLKL “árnyékban végzett munkája” meghatározó szerepet játszik a vérképzőrendszer korai elhasználódásában, és talán az egész szervezet öregedésében is. Ez az áttörés új távlatokat nyit a fiatalság és az egészség meghosszabbításában, ami eddig csak a fantáziában létezett.
