NDMA mindenhol: gyógyszerek, víz, élelmiszer
Az NDMA (N-nitrozodimetilamin) egy sokféle, ipari folyamatok melléktermékeként keletkező vegyület, amely ráadásul a cigarettafüstben és a feldolgozott húsokban is előfordul. Az utóbbi évek botrányai nyomán gyógyszerekben is kimutatták, mint például a valsartán, a ranitidin vagy a metformin kapcsán. Külön említést érdemel, hogy a Massachusetts állambeli Wilmingtonban az 1990-es években az Olin Chemical-gyár szennyezése miatt az ivóvízbe is nagy mennyiségű NDMA került, s ez 22 gyermek daganatos megbetegedéséhez vezetett a következő tíz év során. Az érintett kutak leállítására csak 2003-ban került sor.
Konkrétabban: hogyan okoz daganatot az NDMA?
A vizsgálatban a kutatók háromhetes (fiatal), illetve hat hónapos (felnőtt) egereknek két héten át NDMA-t tartalmazó ivóvizet adtak (5 ppm koncentrációban). A szervezetben az NDMA lebontása során mérgező melléktermékek keletkeznek, amelyek úgynevezett metilcsoportokat illesztenek a DNS-hez. Ez megváltoztatja a DNS szerkezetét, károsodásokat (adduktokat) okozva.
A májszövet vizsgálatakor mindkét korcsoportban ugyanannyi kezdeti DNS-károsodást mutattak ki, mégis jelentős különbséget találtak a következményekben. Fiatal egerekben a károsodás eredményeképp kettős szálú DNS-törések és nagyszámú mutáció alakult ki, ami a májdaganat kifejlődéséhez vezetett. Ezzel szemben a felnőtt egerek szervezete szinte semmilyen DNS-törést vagy mutációt nem mutatott, és náluk a daganat sem jelentkezett.
A gyors sejtnövekedés a veszély kulcsa
Az eltérés okát a sejtosztódás sebessége magyarázza. Fiatal állatok májában a sejtek folyamatosan osztódnak és növekednek, így hamarabb rögzül bármely DNS-károsodás, vagyis a mutációk – és így a daganat lehetősége is – robbanásszerűen emelkedik. Felnőttekben a sejtosztódás üteme lassul, így több idő marad a hibák kijavítására, kevesebb daganat alakul ki. Konkrétabban: amikor vizsgálati céllal felnőtt egerekben pajzsmirigyhormonnal mesterségesen serkentették a májsejtek osztódását, náluk is tömeges mutációk jelentek meg, akárcsak a fiatal állatoknál.
Nemcsak a kor, hanem az életmód is döntő lehet
Bár a kutatásban főként DNS-javító mechanizmusoktól megfosztott egereket használtak, normál egerekben is fiatalkorban jelentkeztek a károsodások, felnőttkorban viszont nem. A szakemberek hangsúlyozzák: a felnőttekre nézve is veszélyes lehet az NDMA, különösen, ha egyéb tényezők (magas zsírtartalmú étrend, vírusfertőzés, krónikus alkoholfogyasztás, gyulladás) miatt nő a májsejtek osztódása. Azaz nemcsak a genetika és az életkor, hanem az életmód is alapvetően befolyásolja a rákkeltő anyagok iránti érzékenységet.
Megelőzés mindenek felett
A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy a jelenleg alkalmazott toxikológiai vizsgálatok túlnyomórészt felnőtt állatokkal folynak, ezért könnyen figyelmen kívül maradhat a gyermekek kiemelt érzékenysége. A rákkockázatot tehát a legérintettebb korcsoportokra kell szabni, és minden egyes potenciális vegyi anyagot a különböző életkorú szervezetekre bontva is vizsgálni szükséges. A kutatócsoport jelenleg azt vizsgálja, hogyan hat a magas zsírtartalmú étrend az NDMA által kiváltott daganatkockázatra. Az eredmények egyértelműen azt igazolják: a megelőzés messze fontosabb, mint a már kialakult betegség kezelése.
