A megbízható tudományhoz idő kell, de a rendszer a gyorsaságot díjazza

A megbízható tudományhoz idő kell, de a rendszer a gyorsaságot díjazza
Az utóbbi időben számos tudományos csalásról és kétes kutatási gyakorlatról olvashattunk. Ha ez a trend folytatódik, komoly veszélyt jelenthet a tudomány iránti közbizalomra. A probléma megoldásának és a bizalom megőrzésének egyik módja lehet a tudomány lelassítása. Ezt a filozófiát néha “lassú tudománynak” nevezik. A lassú étkezés mozgalomhoz hasonlóan a lassú tudomány is a minőséget helyezi a mennyiség elé, és szembemegy azokkal az ösztönző rendszerekkel, amelyek a tömegtermelést támogatják. A lassú tudomány talán nem tűnik nyilvánvaló megoldásnak, hiszen a tudományt gyakran a haladással azonosítjuk, és a haladás lassítása nem hangzik csábítónak. Azonban a haladás nem csupán a sebességről szól, hanem arról, hogy a fontos társadalmi döntéseket szilárd tudományos alapokra helyezzük. Ez pedig időt igényel.

A gyors tudomány problémái

Sajnos a modern tudósokra nehezedő nyomás és ösztönzők szinte kivétel nélkül a lassú tudomány ellen hatnak. A “publikálj vagy pusztulj” mentalitás uralja az akadémiai világot, és a finanszírozásért és állásokért folyó növekvő verseny ezt csak tovább fokozza.

 

Ennek eredményeként a publikálási nyomás soha nem volt még ilyen erős. Éves teljesítményértékelésemen azt kérdezik, hány cikket publikáltam, és milyen rangú folyóiratokban jelentek meg azok. Nem kérdezik azonban, mennyire robusztusak a módszereim vagy mennyire alaposak voltak a lektorálási folyamatok.

 

A jelenlegi “gyors tudomány” megközelítés számos problémához vezetett. Akárcsak a gyorséttermek esetében, a tudósokat is arra ösztönzik, hogy minél rövidebb idő alatt minél több eredményt termeljenek. Ez gyakran a dolgok leegyszerűsítéséhez és a minőség rovására történő gyorsításhoz vezet. Tudjuk például, hogy a nagyobb minták megbízhatóbb eredményeket produkálnak, de ezek gyűjtése időt és erőforrást igényel.

 

A gyors tudomány gyakran kétes kutatási gyakorlatokkal is jár. Például egy oktatási kutató adatokat gyűjthet egy új tanítási módszer előnyeinek igazolására, majd, amikor látja, hogy az eredmények nem támasztják alá elméletét, kitörölhet néhány “problémás” kiugró értéket az adatsorból.

 

Ez az úgynevezett “kétes kutatási gyakorlat” jó példája, ami ugyan nem minősül hamisításnak a hagyományos értelemben, mégis etikailag megkérdőjelezhető. Felmérések szerint ezek a gyakorlatok elterjedtek: a tudósok mintegy 50%-a ismerte el, hogy legalább egyszer élt ezekkel.

Miért igényel időt a megbízható tudomány?

Miben áll a lassú tudomány, és hogyan segíthet? Douglas Altman angol statisztikus kiválóan összefoglalta: “Kevesebb kutatásra van szükségünk, jobb kutatásra, és a megfelelő okból végzett kutatásra.”

 

A lassú tudomány sok szempontból a gyors tudomány ellentéte: nagy méretű minták használata, gondos, jól dokumentált és átlátható gyakorlatok alkalmazása. Ahelyett, hogy azonnal adatgyűjtésbe kezdenének, a tudósok először “regisztrált jelentést” készítenének, amelyben részletesen leírják elméletüket és a tesztelési módszereket, majd ezt még az adatgyűjtés előtt lektoráltatnák.

 

Ennek két fő előnye van: lehetőséget ad a szakértői visszajelzésre, amíg még javítható a tanulmány, és megszünteti azokat az ösztönzőket, amelyek kétes vagy csalárd gyakorlatokra sarkallhatnák a kutatókat. A regisztrált jelentés formátum javíthatja a kutatások minőségét, noha ez a megközelítés még mindig viszonylag ritka.

 

Két másik fontos lassú gyakorlat a reprodukálható kutatás és a tudományos eredmények “megtisztítása”. Elméletben minden tudományos kutatásnak reprodukálhatónak kellene lennie – a kutatóknak meg kellene osztaniuk módszereiket és adataikat, hogy mások ellenőrizhessék azokat, és építhessenek rájuk.

A lassú tudomány lassan teret nyer

Jelenleg bátorságot igényel a lassú tudomány művelése. Az egyetemek igyekeznek előrébb kerülni a különböző rangsorokban, amelyek a publikációk számára épülnek. Ezért az egyetemek publikációs teljesítmény alapján alkalmazzák, léptetik elő és tartják meg a tudósokat, ami kockázatossá teszi a lassítást.

 

Van azonban némi remény. Mozgalmak indultak el a kutatási minőség újradefiniálásáért, figyelembe véve a lassú tudomány több aspektusát is. A kutatásértékelési rendszerek átalakítását célzó San Francisco Declaration on Research Assessment egy globális kezdeményezés, amely el kívánja távolítani azokat a rangsorolási rendszereket, amelyek figyelmen kívül hagyják a lassú tudomány elveit.

 

Alulról szerveződő kezdeményezések platformokat hoznak létre a nyitottabb és pontosabb lektoráláshoz. Emellett nemrégiben számos, a kutatási integritás és a nyílt tudomány elkötelezett támogatója került fontos pozíciókba.

 

Ezek az események ígéretesek, és érdemes rájuk építeni, mert a társadalomnak nem pusztán nagy mennyiségű, gyenge minőségű tudományra van szüksége. Olyan tudományos munkára van szüksége, amely valóban kiérdemli a bizalmat.

2025, adminboss, phys.org alapján


Legfrissebb posztok

Az élet rövid, de elég két óra mobilozás?

MA 08:40

Az élet rövid, de elég két óra mobilozás?

Egy közép-japán város, Toyoake vezetése azt szeretné elérni, hogy minden lakó naponta legfeljebb két órát töltsön okostelefon-használattal, amennyiben az nem munka vagy tanulás céljából történik. Az új szabályozásnak...

Ez az ital két hét alatt csökkentheti a vérnyomást

MA 08:27

Ez az ital két hét alatt csökkentheti a vérnyomást

A legfrissebb kutatások szerint a céklalében található nitrát lenyűgöző módon csökkenti az idősebb felnőttek vérnyomását mindössze két hét alatt, mégpedig azáltal, hogy módosítja a szájüreg baktériumainak összetételét. A...


MA 08:13

Az óriási kínai neutrínódetektor bekapcsolt – mi értelme?

Több mint tíz év építkezés után Kína elindította a Jiangmeni Földalatti Neutrínó Kísérletet (JUNO) (Jiangmen Underground Neutrino Experiment). Ez a létesítmény 700 méterrel egy hegy alatt található, központjában...

A majmok elődei nem dzsungelben, hanem a fagyos vidéken alakultak ki

MA 07:53

A majmok elődei nem dzsungelben, hanem a fagyos vidéken alakultak ki

A legtöbben úgy képzeljük el főemlős elődeinket, amint buja trópusi erdőkben ugrálnak ágról ágra. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy új kutatások szerint ez az elképzelés alaposan téves: őseink valójában...

Az újabb Google-adatlopás: 2,5 milliárd Gmail-fiók veszélyben

MA 07:40

Az újabb Google-adatlopás: 2,5 milliárd Gmail-fiók veszélyben

🔒 A közelmúltban egy ShinyHunters nevű hackercsoport hozzáférést szerzett a Google Salesforce-adatbázisaihoz, így most világszerte 2,5 milliárd Gmail- és Google Cloud-felhasználó van veszélyben. A támadók nem fértek hozzá jelszavakhoz,...

Az új villamos szemkezelés kihívja a lézert

MA 07:27

Az új villamos szemkezelés kihívja a lézert

A lézeres szemműtétek helyett egy forradalmian új, villamos áramot használó eljárás született, amely a szaruhártya alakját műtét vagy vágás nélkül, elektromosság segítségével formálja át. Az eljárást egyelőre csak...

A Nagy Sós-tó eltűnő oázisai és rejtett forrásai

MA 07:15

A Nagy Sós-tó eltűnő oázisai és rejtett forrásai

🌊 Utah legnagyobb tava, a Nagy Sós-tó évek óta folyamatosan zsugorodik, és ezzel párhuzamosan egyre több különös jelenséget fedeznek fel a kutatók. A visszahúzódó víz helyén többméteres nádligettel borított...

Az új japán MI-szuperszámítógép mindent letarolhat

MA 07:01

Az új japán MI-szuperszámítógép mindent letarolhat

🚀 Japánban teljes gőzzel készül a következő nemzeti szuperszámítógép, a Fugaku NEXT (Fugaku NEXT), amelyet a Fujitsu, az Nvidia és a Riken közösen fejleszt. Az ambiciózus projekt célja, hogy...

Kaszinó rulett játék macskáknak: Unalom STOP!

MA 06:21

Kaszinó rulett játék macskáknak: Unalom STOP!

🐱 A Suck UK interaktív kaszinó rulett játéka igazi élménycunami benti macskák számára. A mozgó, forgó kerékkel és cicagolyóval felszerelt játék órákon át leköti a kíváncsi, játékos cicákat, miközben...