
Különös felépítés
Az orvosok pontos mérést is végeztek: a külsőleg látható pénisz 7,7 cm hosszú és 2,4 cm széles volt, a második 3,8 cm hosszú és 1,3 cm széles, míg a harmadik 3,7 cm hosszú és 1,2 cm széles. Egyetlen húgycsövet találtak, amely kacskaringós úton, a második péniszből kiindulva, a fő péniszbe futott, és annak végén nyílt. A harmadik, legkisebb péniszben nem találtak húgycsövet.
Ritka anatómiai rendellenesség
Az ilyen esetek szaknyelven szupernumerárius nemi szervként vagy triphallia néven ismertek, azonban ennyire ritka fejlődési rendellenesség csak 5–6 millió születésből egyszer fordul elő. Ennél jóval gyakoribb, ha valakinek két pénisze fejlődik ki (diphallia). A boncoló orvosok szerint a húgycső a második péniszben indult, de annak hibás fejlődése miatt a fő pénisz felé kanyarodott, és ott ért véget.
Később felmerülő problémák
A boncolást végzők nem ismerték az elhunyt személyazonosságát, így azt sem tudhatták, hogy tudott-e valaha a rendellenességről. Felmerült, hogy egy húgyúti katéter bevezetése különösen nehéz lett volna, mivel a húgycső szokatlanul görbe volt. A férfi ágyékában egy korábbi lágyéksérv nyomai is látszottak, amelynek kialakulásához a két belső pénisz is hozzájárulhatott, mivel növelhette a hasfal terhelését és gyengülését.
Egyedi eset
Az ismert szakirodalom szerint eddig mindössze kétszer írták le tudományosan a triphallia előfordulását, boncolt holttestben pedig most írták le először. Az extra nemi szervek tipikusan együtt járnak szexuális, termékenységi vagy húgyúti problémákkal, ezért sokszor sebészeti eltávolításra kerül sor. Jelen esetben azonban úgy tűnik, a férfi tünetmentes maradt, és vélhetően nem tartotta szükségesnek a beavatkozást.
Ennek alapján megállapítható, hogy a férfi három pénisze nemcsak orvosi ritkaság, hanem anatómiai és fejlődéstani szempontból is figyelemre méltó esettanulmány.
