Ígéret helyett kudarc – de a lényeg rejtve maradt
A Galleri tesztet az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata (NHS) támogatásával közel 142 ezer – 50 és 77 év közötti – egészséges résztvevőn tesztelték, akik évente adtak vért három éven át. A vizsgálat ezzel a világ legnagyobb MCED klinikai vizsgálata lett. A fő cél az volt, hogy a tesztelés eredményeként kevesebb előrehaladott, tehát harmadik–negyedik stádiumú rák kerüljön felismerésre, és ezzel csökkenjen a halálozás.
Ezzel szemben a Galleri elbukott: nem csökkent a súlyos stádiumban felfedezett daganatos esetek száma. A kutatás során ugyan kimutatott néhány korai stádiumú elváltozást, de az áttörés elmaradt. Az NHS szóvivője csalódottságát fejezte ki, ugyanakkor hangsúlyozta: a teljes adatbázis még publikálásra vár, ami további részleteket tárhat fel az eredményekről.
Miért nem működött a csodateszt?
A Galleri kudarcát részben a teszt érzékenysége, részben a vizsgálat felépítése okozta. A szervezők váratlanul sok, már előrehaladott daganatos esetet észleltek az első vérvételnél, noha a résztvevők a vizsgálat kezdetekor rákmentesnek számítottak. Ha ezeket az eseteket kizárták volna, talán kedvezőbb eredmények születtek volna – de még ez is kevésnek bizonyult volna.
A legérdekesebb rész még csak ezután jön: a Galleri kimondottan rosszul teljesített a korai, első–második stádiumú rák felismerésében. A teszt több biomarkert vizsgál a vérben, majd egy küszöbérték felett pozitív eredményt ad. Csakhogy ez a küszöb túl magasra lett állítva, így sok korai daganatot egyszerűen nem érzékelt a rendszer – főként azokat, amelyek nehezebben kimutathatók.
Korai lelkesedés, lassuló forradalom
Sokan azt hitték, hogy az MCED-technológia pillanatokon belül megváltoztatja a szűrések világát, de úgy tűnik, várni kell még a nagy áttörésre. Ráadásul egyes orvosok szerint a Gallerit ért negatív visszhang kissé elhamarkodott, mivel rengeteg hasznos tanulság született. Az amerikai piacon hamarosan indul a REACH nevű vizsgálat, amely már 50 ezer amerikai páciensen követi az MCED alkalmazását, és kissé módosított célkitűzésekkel dolgozik. Itt például lehetséges, hogy sikerül csökkenteni az áttétes esetek arányát.
A fejlesztők komoly reményeket fűznek a Galleri továbbfejlesztett változataihoz is. Közben azonban a piac egyre telítettebb: rengeteg cég készül saját MCED-tesztekkel, a pontos részletek és biomarkerek azonban titkosak, így egyelőre csak találgatni lehet, kié lesz a legjobb. Már most is több tucat előadás szól más MCED-tesztekről a legnagyobb onkológiai konferenciákon.
Miben bízhatunk a jövőben?
A szakértők szerint a gyorsabb, érzékenyebb vértesztek megjelenése elkerülhetetlen, de a Galleri példája azt mutatja, hogy óvatosan kell kezelni a túlzott várakozásokat. Fontos kérdés az is, hogy ezek a tesztek hajlamosak a gyorsan terjedő, agresszív rákokat előbb felismerni, miközben a lassabban növő daganatokat kevésbé veszik észre, így a halálozás mindettől akár változatlan maradhat – hiába nőhet meg a korán diagnosztizált esetek száma.
A brit szűrőbizottság ezért is hangsúlyozta, hogy újabb, átfogó felmérésekre lesz szükség, mielőtt ilyen tesztek a tömegek számára széles körben elérhetővé válnának – habár egyes MCED-vizsgálatok már most is megvásárolhatók laikusok számára, minden tudományos garancia nélkül.
Most kezdődik igazán a történet
Bár a Galleri teszt egyelőre még nem váltotta be a hozzá fűzött óriási reményeket, szakmai körökben biztosak abban, hogy az MCED-alapú vérvizsgálatok előbb-utóbb rutineljárássá válnak. Sőt, nemcsak egészséges emberek szűrésére alkalmazhatók majd, hanem például olyan páciensek esetében is, akiknél nem egyértelműen daganatra utaló tünetek jelentkeznek, vagy akik különösen magas kockázattal élnek.
Ez még csak a kezdet, az igazi forradalom talán éppen most indul el.
