A kontinensek vándorlása több klímakatasztrófát okoz, mint gondoltuk

Bolygónk történelme során hatalmas klímaváltozásokon ment keresztül. A Föld hol fagyos, hol szinte trópusi állapotok között ingadozott, az úgynevezett „jégkorszaki” és „üvegházi” időszakok során. Sokan ezt főként a szén-dioxid légköri mennyiségével magyarázták, ám a közelmúlt kutatásai szerint a szén-dioxid-források és azok mozgatórugói ennél sokkal összetettebbek.

Hogyan alakítják a földkéregmozgások az éghajlatot?

A lemezek mozgása – vagyis a lemeztektonika – kulcsszerepet játszik a klíma alakulásában. Nemcsak ott szökik ki a szén-dioxid, ahol a lemezek ütköznek, hanem ott is, ahol eltávolodnak egymástól, például a középtengeri hátságoknál vagy a kontinensek közötti hasadékokban. Eddig azt gondolták, főként a vulkánláncok hozzák felszínre a több millió éve sziklákban csapdába zárt szenet, ám kiderült, ezeknél is jelentősebbek lehetnek a lemezek széthúzódási övezetei.

Az óceánok óriási mennyiségű szén-dioxidot vonnak ki a levegőből, amely szénben gazdag üledékes kőzetekben raktározódik el a tengerfenéken. Ezek az üledékek tektonikus mozgások során a mélybe süllyedhetnek. Az események láncolata itt még nem ér véget: amikor ezek a kőzetek eljutnak az úgynevezett alábukási zónákba, ismét szén-dioxidot juttatnak vissza a légkörbe.

A szén körforgása és a klíma története

A kutatók számítógépes modellek segítségével rekonstruálták, miként mozgatta a lemeztektonika a szenet az elmúlt 540 millió évben. Üvegházi időszakokban jóval több szén-dioxid került a levegőbe, mint amennyi az üledékes kőzetekbe épült. Ezzel szemben jégkorszakokban a szén-dioxid döntő többsége az óceánokba került, ezáltal hűtve a klímát. A szén körforgása tehát meghatározza, hogy bolygónk melegebb vagy hűvösebb időszakát éli-e éppen.

Vulkáni ívek és a fitoplankton forradalma

Korábban úgy vélték, a vulkáni ívek jelentik a légköri szén-dioxid fő forrását, de csak mintegy 120 millió éve váltak ezek dominánssá, amikor olyan planktonok fejlődtek ki, amelyek oldott szén-dioxidot tudtak kalcittá alakítani. Ezek a fitoplanktonok képesek voltak nagy mennyiségű szenet szállítani az óceán fenekére. Előtte a középtengeri hátságok és a kontinensek széthúzódó árkai bocsátották ki a legtöbb szén-dioxidot a légkörbe.

Új nézőpont a klímaváltozás megértéséhez

Most már világos, hogy a lemeztektonika okozta szénmozgás legalább annyira fontos a klímaváltozás szempontjából, mint maga a légköri szén-dioxid-kibocsátás. Ezáltal a természetes szén körforgása, amelyet a földkéreg mozgásai vezérelnek, kulcsfontosságú a földi klíma szabályozásában. Ennek megértése segíthet pontosabban előrejelezni a jövőbeli klíma alakulását, illetve segítheti azokat a modelleket, amelyekkel felkészülhetünk a várható változásokra.

2025, adminboss, phys.org alapján