Az indiai műeső kudarca: a szmog marad, csak a pénz fogy

Kudarc és csalódás

Az első próbák azonban alig hoztak valódi csapadékot, főleg a kevés felhő miatt. Delhi lakói és környezetvédelmi szakértők egyaránt kétkednek a módszerben. Bhavreen Kandhari helyi környezetvédő szerint ez csak illúzió, amíg a valódi szennyező forrásokat, mint a szénégetés, az autók és a gyárak kibocsátásai, nem szüntetik meg.

A szennyezettség rekordot dönt

Minden téllel beköszönt a megszokott sűrű szmog, amelyet az alacsony hőmérséklet és a földeken történő égetés is fokoz. Járműkorlátozások, szmogelszívó tornyok, illetve vízpermetező autók hiába próbálnak enyhíteni a helyzeten – Delhi továbbra is a világ egyik legrosszabb levegőjű fővárosa. A műesőztetés után a WHO által meghatározott napi határértéknél húszszor magasabb, 323 mikrogramm/m³ PM2,5-szennyezést mértek. Az előrejelzések szerint még rosszabb lesz.

Műeső: drága látványosság, valódi megoldás nélkül

A mesterséges esőcsinálás – amelyet a második világháború óta próbálgatnak – csak igen kis eséllyel hoz enyhülést a tartós szmogban. A vegyületek hosszú távú környezeti hatása is kérdéses; az amerikai környezetvédelmi hatóság szerint a jelenlegi tanulmányok korlátozottak, a széles körű alkalmazás következményei ismeretlenek.

Környezetvédők szerint a műeső csak időleges, és akár máshol csökkentheti a csapadékot, miközben a szennyezés azonnal visszatér, amint az eső eláll. Az igazi megoldás továbbra is az lenne, hogy leállítsák a fosszilis tüzelőanyagok égetését, tisztább üzemanyagokat vezessenek be, és szigorúan betartsák a környezetvédelmi előírásokat. A műesőztetés helyett inkább ezekre kellene koncentrálni.

2025, adrienne, phys.org alapján