A klímaváltozás miatt hetekkel előbb szórja spóráit az északi moha

Régi katonai légmintákból váratlanul értékes DNS-lelőhely került elő, amely évtizedeken keresztül őrizte a levegőben szálló élőlények nyomait. A svédországi Lund Egyetem kutatócsapata ezek segítségével visszakövette, hogyan alakult a mohák spóraszórása az elmúlt 35 évben. Konkrétabban: ma már ezek a növények akár egy hónappal hamarabb engedik útjukra spóráikat, mint a kilencvenes években, és a csúcsidőszak akár hat héttel is előbb érkezik. Ez a gyors alkalmazkodás jól példázza, mennyire érzékenyen reagálnak az ökoszisztémák a felmelegedésre.

Felfedezés a katonai mintákban

A légmintavételezést Svédországban az 1960-as években kezdték el, eredetileg azért, hogy nyomon kövessék az atomfegyverkísérletekből származó radioaktív port. Az akkoriban használt üvegszálas szűrők azonban nemcsak port fogtak meg, hanem nagy mennyiségű DNS-t is őriztek: például pollenből, spórából, egyéb levegőben szálló részecskékből. Ezt a meglepő tudományos kincsesbányát Per Stenberg kutató fedezte fel.

Spórák időzítése: kulcsszerepben az előző év klímája

A kutatók 16 különböző mohafajt vizsgáltak meg. Az eredmények szerint a spórák az 1990-es évekhez képest átlagosan négy héttel korábban jelennek meg, a fő csúcs pedig akár hat héttel is előbbre tolódott. Nem egyértelmű, de lehetséges, hogy az emberek számára kevésbé észrevehetőek ezek a változások, mégis komoly jelentőségűek, hiszen igen rövid a nyár az északi területeken. A legmeglepőbb eredmény az volt, hogy nem a hóolvadás vagy az aktuális tavaszi hőmérséklet a kulcs, hanem az előző év őszi időjárása határozza meg leginkább, amikor spórát szórnak a mohák. Ha melegebb volt az ősz, a növények hosszabb ideig fejlesztik a spóratartókat, ezért tavasszal hamarabb indul meg a szórás.

Új módszer az ökológiai változások nyomon követésére

Az új DNS-alapú módszerrel más növények és állatok hosszú távú változásait is vizsgálni lehet, ha azok biológiai részecskéket engednek a levegőbe. Mivel a légmintákat Svédország több pontján is rögzítették, az ökológusok mostantól akár országszerte is rekonstruálhatják a természet átalakulását az elmúlt ötven évből. Következésképpen valószínű, hogy a mostani eredmények is belekerülnek majd az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) következő jelentésébe a dokumentált klímaváltozási hatásokról.

2025, adminboss, www.sciencedaily.com alapján