Miért fellebbez a Google?
A vállalat érvelése szerint a döntés figyelmen kívül hagyta, hogy világszerte az emberek önként választják a Google keresőt, nem pedig azért, mert bárki erre kényszerítené őket. Lee-Anne Mulholland, a Google szabályozási ügyekért felelős alelnöke hangsúlyozta, hogy a bíróság nem vette figyelembe a gyors technológiai fejlődést és az erős versenyt sem a nagy múltú techcégek, sem a jól finanszírozott startupok részéről.
Enyhébb büntetések, mint várták
A per 2023 szeptemberében indult, 2024 augusztusában pedig Amit Mehta bíró kimondta, hogy a Google megsértette a Sherman-törvény 2. szakaszát. Bár a DOJ súlyosabb szankciókat követelt, például a Google Chrome-ot vagy a keresési üzletágat érintő eladást, ezeket Mehta végül elutasította. Ehelyett a Google-nek meg kell osztania bizonyos keresési interakciók adatait, amelyeket MI-rendszerei tanítására használ, de az algoritmusai titokban maradhatnak. További korlátozás, hogy a Google nem köthet hosszú távú kizárólagossági szerződést, például az Apple-lel.
Késleltetett változások, aggályok az új szabályokkal kapcsolatban
A Google most azt kéri, hogy a szankciók bevezetését függesszék fel a per végéig, mert szerintük az előírások sérthetik az amerikai felhasználók adatvédelmét, és hátráltathatják a versenytársakat abban, hogy új termékeket fejlesszenek. Ez szerintük épp az innovációt gátolná, miközben az Egyesült Államok pozícióját is gyengítené a globális techpiacon.
