Trump első 100 napja: Jogi csaták és konzervatív offenzíva

Featured Image
Donald Trump hivatalba lépését követően rögtön 26 elnöki rendeletet írt alá, ezzel indítva el egy átfogó konzervatív politikai offenzívát. Az American Presidency Project adatai szerint a következő hetekben még további rendeletekkel folytatta ezt a sorozatot. A jogi ellenállás szinte azonnal megkezdődöttalig hat nappal a beiktatás után már létrehoztak egy digitális rendszert, amely nyomon követi az elnöki rendeletek elleni jogi lépéseket. Jelenleg 119 folyamatban lévő ügy található ebben a rendszerben, 10 különböző témakörben a kormányzati támogatásoktól a környezetvédelmi kérdésekig. Több szövetségi bíróság már közbelépett, bizonyos intézkedéseket blokkolva, másokat megerősítve.

LMBTQ jogok korlátozása

Trump már az első hetében kijelentette, hogy csak “két biológiai nem” létezik, amelyek a “fogantatás pillanatában” határozódnak meg. Az ACLU pert indított a külügyminisztérium ellen, mivel az új szabályozás megtiltja az “X” nem jelölést az amerikai okmányokon, és a születési nem feltüntetését követeli az útleveleken. A jogvédők szerint ez sérti az amerikaiak utazáshoz és magánélethez való jogát, valamint az alkotmány egyenlő védelemről szóló záradékát. A PFLAG szervezet kifogásolja a transznemű fiatalokra vonatkozó rendeletet, mert sérti a szülői jogokat és túlzott elnöki hatalomgyakorlásnak minősül. Két per vitatja a transzneműek katonai szolgálatára vonatkozó tilalmat, három másik pedig a transznemű rabok elhelyezését olyan börtönökben, amelyek nem egyeznek nemi identitásukkal.

Sokszínűségi programok felszámolása

Trump az első napon aláírta “Az illegális DEI felszámolása” című elnöki rendeletet, utasítva a Költségvetési Hivatalt a sokszínűségi, méltányossági és befogadási politikák megszüntetésére. Másnap visszavonta a korábbi esélyegyenlőségi irányelveket. A Nemzeti Oktatási Szövetség és más felsőoktatási csoportok pert indítottak, állítva, hogy a DEI-ellenes utasítások sértik a szólásszabadságot, a megfelelő eljárást és a közigazgatási törvényt. Az ACLU és több szervezet szerint az elnöki rendeletek alkotmányellenesek.

Bevándorlás és állampolgársági korlátozások

A “Tömeges deportálás” elnöki rendelet alapján a bevándorlási hatóságok megkezdték a papírok nélküli bevándorlók őrizetbe vételét. Több szervezet vitatja az emberi jogi korlátokat átlépő, tárgyalás nélküli deportálásokat. Egy másik vitatott intézkedés megtagadná a születési állampolgárságot a dokumentumok nélküli lakosok gyermekeitől. A Just Security szerint a rendelet több mint tucatnyi jogi kihívással szembesül, beleértve 18 állami kormány tiltakozását is, mert félreértelmezi a tizennegyedik alkotmánymódosítást.


Elon Musk hatalma és a kormányzati tisztogatás

A Trump-féle Kormányzati Hatékonysági Osztály (DOGE) és vezetője, Elon Musk intézkedései számos jogi vita központjában állnak. Több csoport pert indított, mert Musk magánszemélyként állampolgári információkhoz férhet hozzá, ami sérti a Szövetségi Tanácsadó Bizottságról szóló törvényt. Februárban Trump elrendelt egy felvételi stopot a kormányzati szervekben. Bár az általános fagyasztást egy bíró leállította, a költségvetési megszorítások fennmaradtak. Huszonhárom főügyész közös beadványban támadta meg a kormányzatot a finanszírozás visszavonása miatt. Márciusban 19 állam pert indított a próbaidős alkalmazottak elbocsátása miatt, azt állítva, hogy az elbocsátások során félrevezették őket.

  • Mit gondolsz arról, hogy kormányzati rendelések sorozatával igyekeznek gyorsan és radikálisan változtatni a politikai irányon?
  • Te milyen lépéseket tennél, ha vezetőként szembe kellene nézned a folyamatosan növekvő jogi kihívásokkal?
  • Szerinted hogyan kezelhető etikus módon a hatalom és a személyes adatok védelmének egyensúlya, különösen a magán- és állami szférák között?




Legfrissebb posztok