
Két veszélyes csillag össztánca
A Sagitta (Nyíl) csillagképtől körülbelül 10 000 fényévnyi távolságban egy fehér törpe – vagyis egy halott, Naphoz hasonló csillag sűrű magja – és egy nála nagyobb tömegű társa köröznek egymás körül. Ami különösen izgalmas: a fehér törpe iszonyatos tempóban falja fel a szomszédja anyagát, olyan sebességgel, amit eddig még soha nem tapasztaltak hasonló rendszerekben.
A két csillag 12,3 óránként teljes keringést végez egymás körül, miközben a köztük lévő távolság folyamatosan csökken – és ha így folytatják, a végén tényleg egymásba csapódnak.
Mi is pontosan ez a vadállat?
Ahhoz, hogy jobban megértsék ezt a világító bestiát, a kutatók 120 napon keresztül vizsgálták a rendszer fényét az Európai Déli Obszervatórium hatalmas távcsöveivel a chilei Atacama-sivatagban. Spektrográf segítségével különböző hullámhosszakra bontották a beérkező fényt, így pontosabb képet kaptak arról, mi alkotja a rendszert.
Régi becslések 0,7 és 2,8 naptömeg közöttire tették a csillagok tömegét, de most a pontosabb mérés szerint mindkét csillag inkább 1 naptömeg körüli, a teljes rendszer tömege pedig feltehetően nem haladja meg a 2,1 naptömeget. Az azonban sem egyértelmű, pontosan mennyi a tömegük, mert a csillagrendszer változékony, kaotikus fényviselkedése miatt nehéz pontosan mérni mozgásukat.
Mindazonáltal a rendszer folyamatos anyagáramlása miatt az egyik legfényesebb X-sugárforrásnak számít a galaxisban: a fehér törpe felszínén folyamatos termonukleáris reakciók zajlanak, amitől igazi, keringő nukleáris bombává vált.
Állandó anyagzabálás és káosz
Ami először apróságnak tűnt, egyre extrémebbé válik: V Sagittae akár százszor fényesebb lehet, mint más változócsillag-rendszerek. Az anyag, amely a fehér törpéhez áramlik, néha néhány napon belül is drámaian megváltozhat, mert képtelen mindent elnyelni, amit a társa átad. Ennek következtében jelentős mennyiségű anyag szabadul ki a rendszerből, és gázgyűrű formájában körbeveszi a csillagokat, amely akár két-négyszer akkora lehet, mint a csillagok közti távolság.
A napfényben is látható szupernóva
Ez a kaotikus állapot egy közelgő, látványos halált vetít előre. Először egy klasszikus nova-robbanás következhet: amikor a fehér törpe túl sok anyagot szív magába, azt egy hatalmas kitöréssel löki le magáról. Egy ilyen nova-robbanás akár a Naphoz hasonló fényességet is elérhet, de a fehér törpe túléli, és az elkövetkező évezredekben többször is megismételheti a mutatványt.
Egy idő után azonban a két csillag közeledő spiráltáncának végpontján minden eddigit felülmúló szupernóva következik be. Ez olyan elképesztő erejű lesz, hogy még nappal is szabad szemmel látható a Földről. A kutatók szerint mindez akár száz éven belül megtörténhet, bár a csillagok evolúcióját pontosan megjósolni még mindig nehéz.
Mindaddig viszont érdemes figyelemmel követni a Sagitta csillagképet – bárki megláthatja majd ezt a kozmikus grand finálét.
