
Miben különbözik az új törzs?
Ez a jelenség jól illusztrálható azzal, hogy mind a H5N1, mind a H5N5 vírustörzs ugyanazt a hemagglutinin fehérjét (H5) hordozza, ám a neuraminidáz-fehérjéjük eltérő. Más szóval a két vírus között csak az egyik fehérje különbözik, ez azonban már elég ahhoz, hogy a vírus új altípusként jelenjen meg. A H5N5 eddig főleg sirályok és partimadarak körében fordult elő Kanadában, de most nyilvánvalóan átterjedt a Csendes-óceán nyugati partvidékére is, és képes volt embert is megfertőzni.
Mennyire kell aggódni?
A szakértők szerint nincs ok pánikra, mivel nem mutatkozik jele annak, hogy a H5N5 veszélyesebb vagy fertőzőképesebb lenne, mint a régóta jelen lévő H5N1. Az Egyesült Államokban továbbra is a H5N1 okozza a legtöbb madárinfluenza-megbetegedést, és az emberek is többnyire ehhez a törzshöz vannak kitéve. Ugyanakkor az influenzavírusokra jellemző, hogy könnyen cserélhetnek genetikai anyagot, ezért akár új, veszélyesebb vírusok is létrejöhetnek ezek keveredéséből. Évtizedek óta működik egy nemzetközi megfigyelőrendszer, amely folyamatosan követi, hogyan változnak és terjednek ezek a vírusok.
Hogyan lehet megelőzni a fertőzést?
Leginkább a háztáji baromfitartás jelent kockázatot, hiszen már a januári louisianai halálesetnél is az elhunyt idős, beteg ember házi tyúkokat ápolt. A szakemberek azt javasolják, hogy aki baromfit tart, ügyeljen arra, hogy ne érintkezzenek vadmadarakkal, és mindig viseljen külön, kint tartott ruhát, illetve védőfelszerelést (például maszkot és szemüveget) takarításkor. Mindenképpen szükséges kezet mosni, miután csirkével, tojással érintkeztünk, vagy az ólban dolgoztunk. Érdemes elkerülni minden elpusztult vagy szokatlanul viselkedő vadállatot, mert akár súlyos betegséget is terjeszthetnek.
Védőoltás és egyéb tanácsok
Javasolt, hogy mindenki, aki még nem tette meg ősszel, vegye fel a szezonális influenza elleni védőoltást. Ez ugyan nem véd meg a madárinfluenzától, de csökkenti az esélyét annak, hogy valaki egyszerre kapja el a kétféle vírust, ami veszélyes új keverékvírusok kialakulásához vezethetne. Az egészségügyi hatóságok jelenleg figyelemmel kísérik az elhunyttal szoros kapcsolatban állókat, de egyelőre még senkinél sem mutatták ki a madárinfluenzát, és emberről emberre történő terjedésnek sincs nyoma.
