
Az egyedi beavatkozás részletei
A kísérletet a Kuangcsoui Orvostudományi Egyetem első számú egyetemi kórházában végezték egy 39 éves férfin, akinél négy különböző vizsgálattal igazolták az agyhalál beálltát, és családja írásban engedélyezte a beavatkozást. Fontos szempont volt, hogy a műtét előtt a beteg immunrendszerét gyógyszerekkel elnyomták, hogy csökkentsék az idegen szerv elleni támadás esélyét.
Az átültetéshez használt sertés bal tüdőlebenyét májusban távolították el, majd ültették be az emberbe, akinek a jobb tüdeje megmaradt. Magának a donorállatnak a génjeit úgy módosították, hogy három, immuntámadást kiváltó gént kiiktattak, ugyanakkor három emberi gént beépítettek, hogy a szerv elfogadhatóbb legyen az emberi szervezet számára.
Immunreakciók és nehézségek
A transzplantációt követően a sertéstüdő kilenc napig maradt működőképes az emberi testben, bár már 24 órával a műtét után megjelentek az elutasítás jelei – duzzanat és gyulladás –, amelyeket az immunrendszer reakciója okozott. Mégis kiemelkedő eredmény, hogy nem jelentkezett azonnali, úgynevezett hiperakut elutasítás, ami teljes kudarcot jelentett volna. Ennek köszönhetően a szerv az első akadályt sikerrel vette.
A sertéstüdőt végül kilenc nap után távolították el a család kérésére, de addigra már jelentős károsodásokat szenvedett. Az is kérdéses, hogy a beteg életben maradhatott volna-e gépi lélegeztetés nélkül, mivel az átültetett tüdő működőképessége vitatható volt.
További akadályok és kilátások
Fontos szempont, hogy a tüdő xenotranszplantációja különösen nehéz terület, mivel a tüdő folyamatosan kapcsolatban áll a külvilággal a belélegzett levegő révén, ezért bővelkedik immunvédelmi fehérjékben. Ez megkönnyíti a szervezet számára, hogy idegenként ismerje fel, és megtámadja az átültetett szervet. Az oxigénnel és szén-dioxiddal dolgozó hámréteg rendkívül sérülékeny, így az immunrendszer támadásai komoly károkat tudnak okozni.
A kutatók szerint a jövőben az immunsejtek vagy a gyulladást fokozó molekulák célzottabb gátlása jelenthet valódi áttörést. Ugyanakkor maradtak kérdések, például hogy élő alany esetén mennyire lehet működőképes egy ilyen szervátültetés.
Mi következhet?
A jelenlegi kísérlet jelentős lépés a sertésszerv-transzplantáció klinikai bevezetése felé, ugyanakkor élő emberek esetében még számos akadályt kell leküzdeni: ide tartoznak az immunreakciók, a fiziológiai illeszkedés és a genetikai akadályok is. Összességében a kutatás világosan megmutatja, melyek a legsürgetőbb problémák, amelyeket meg kell oldani a sikeres xenotranszplantációk érdekében.