A mikroműanyagok a légkörben hőt nyelnek el, fokozva a felmelegedést

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a mikroműanyagok – amelyeket eddig főként egészségügyi szempontból vizsgáltak mint környezetszennyezőket – valójában jelentősen hozzájárulnak a Föld felmelegedéséhez is. Mikroszkopikus méretük miatt ezek a részecskék nemcsak a vízben és a talajban, hanem az atmoszférában is tömegesen előfordulnak. Most először derült ki, hogy nemcsak a környezetünkben, hanem a klímánkban is kártékony szerepet töltenek be.

Sötét színük miatt fűtik az atmoszférát

A kutatók kimutatták, hogy a műanyag szemcsék – főleg a sötétebb színűek – elnyelik a napfényt és a hősugárzást, ezzel közvetlenül fokozva a globális felmelegedést. Míg a világosabbak visszaverik a sugarakat, a sötét mikroműanyagok és nanoműanyagok valóban fűtik a levegőt, ahogy lebegnek az atmoszférában. Ez annál is veszélyesebb, mert a műanyagok az idő múlásával egyre sötétebbé válhatnak; a műanyag parkolójegyek példáján jól látható, milyen gyorsan képes egy világos minta is besárgulni, besötétedni a napsugárzás hatására.

Kicsi, de biztos hatás – ne becsüljük alá!

Bár a mikroműanyagok okozta melegedés jelenleg csak néhány század Celsius-fokot jelent, és nagyjából egy kisebb ország szén-dioxid-kibocsátásával ér fel, a kutatók szerint ez csak a jéghegy csúcsa. Pontosan ugyanis senki sem tudja, mennyi ilyen részecske kering a légkörben, és a modellek is csak becsléseken alapulnak. Egy biztos: a fűtő hatás jóval nagyobb, mint a műanyagok hűtő, szórt fény visszaverő-képessége.

Még egy ok, hogy leszoktassuk magunkat a műanyagokról

A mikroműanyagok fő forrásai a nagyobb műanyaghulladékok széttöredezése, illetve az eleve apró, kozmetikai termékekben – például testradírokban, tusfürdőkben – felhasznált gyöngyök. Mivel döntő többségük nem látható, nagyrészt észrevétlenül súlyosbítják a klímaválságot, miközben visszaszorításuk is hozzájárulna a Föld védelméhez. Mindent összevetve újabb, nagyon nyomós érv született a műanyaghulladék visszaszorítása mellett – nemcsak az óceánok, de saját légkörünk védelmében is.

2026, adminboss, www.livescience.com alapján