Kvantumszámítógéppel tényleg áttörtük a Matrixot, vagy ez csak átverés?

Kvantumszámítógéppel tényleg áttörtük a Matrixot, vagy ez csak átverés?
A kvantumszámítógépek világában egyetlen elméleti részecske, a Majorana-kvazirészecske képes lehet megváltoztatni az egész iparágat. Ezekre azért irányul hatalmas érdeklődés, mert olyan zajálló tulajdonságokkal rendelkezhetnek, amelyek tökéletessé tehetik őket kvantumbitek, vagyis qubitek előállítására. Az ilyen qubitek a klasszikus számítógépes bitekhez képest nagyságrendekkel hatékonyabbak lennének – főleg, ha a zaj és a hibák kiküszöbölhetők.

Vihar egy kvantumos biliben

2018 szeptemberében Charlie Marcus, a Koppenhágai Egyetem fizikusa – aki akkoriban a Microsofthoz is kötődött – egy kutatócsoporttal publikált egy tanulmányt, amely indium-arzenid nanovezetékek alumíniumborításával próbálta kimutatni a Majorana-részecskékre utaló jeleket. Ezeket a nanovezetékeket 1–2 teslás mágneses térrel ingerelték, majd a mérési adatok azt sugallták, hogy valószínűleg Majoranák jelentek meg a vezeték két végén.

A publikációt gyorsan ünnepelték, ám két fizikus, Sergey Frolov és Vincent Mourik több pontban is megkérdőjelezte az eredmények megbízhatóságát. Különösen fontos megemlíteni, hogy Frolov és Mourik már korábban is részt vettek hasonló Majorana-kutatásokban, és saját tapasztalatból tudják, mennyire könnyen utánozhatnak hétköznapi fizikai jelenségek kvazirészecske-jellegű jeleket.

Elhúzódó vita, újabb vizsgálat

Egy évvel később a csoport elméleti szimulációkkal támasztotta alá eredményeit, a Science (Tudomány) pedig publikálta a tanulmányt. 2021-ben azonban a két szkeptikus kérésére a folyóirat figyelmeztetést jelentetett meg: problémás lehet az adatok hitelessége, ezért független vizsgálatot javasoltak.

A Koppenhágai Egyetem fizikai intézete belső vizsgálatot indított, de nem talált szabálytalanságot. Az eredeti adatok teljes körű átadását is megerősítették, mindazonáltal az elégedetlenség növekedett, ezért 2022-ben független szakértők – Sophie Guron (Paris-Saclay), Allan MacDonald (Texas, Austin) és Pertti Hakonen (Aalto Egyetem, Finnország) – vizsgálóbizottságot alapítottak.

Ők 60 mikroeszköz adatait elemezték (szemben a publikációban eredetileg bemutatott 4 készülék eredményeivel). Nem találtak csalást vagy jelentős hibát, bár rámutattak: a kutatócsoport adatválasztása túlságosan szűk volt, így a leírt következtetések kevésbé tükrözhették a kísérletek sokszínűségét.

Adatok, amelyek megosztják a közösséget

A legélesebb ellentét az úgynevezett alagutazó (tunneling) tartomány kiválasztásával kapcsolatban alakult ki. Ez az a vezetőképességi tartomány, amelyet méréskor vizsgáltak, és ahol Majorana-jellegű jeleket észleltek. Frolov és Mourik szerint a teljes tartomány vizsgálata szűkítette volna a publikáció központi következtetéseit. Ettől függetlenül az eredeti csapat szerint a szűkebb kiválasztás érdemi eredményekhez vezetett.

A korrigált, 20 oldalas kiegészítő anyag így jelentősen részletezi az alagutazó tartományok meghatározását és adatait. Sophie Guron kiemelte: a kutatóknak teljes átláthatóságra kell törekedniük.


A replikáció hiánya és a kvantumfizika buktatói

A koppenhágai eredményeket eddig egyetlen másik kutatócsoport sem tudta reprodukálni. Az osztrák ISTA intézetben például hasonló nanovezetékeket vizsgáltak, ám az itt megfigyelt kvazirészecskék érzékenynek bizonyultak, így nélkülözték a Majorana-állapotok kívánt robusztusságát.

Charlie Marcus szerint a reprodukciós kísérletek kémiai szempontból nem voltak teljesen azonosak, és ha kell, szívesen küldene saját vezetékeiből bárkinek egy újabb próbához. Eddig azonban erre senki nem jelentkezett. Ebből adódóan a bizonytalanság továbbra is fennáll, hogy mennyire lehet ezekből a rendkívül érzékeny rendszerekből kvantumszámítógép-alkatrészt fejleszteni. Különösen azért, mert a legapróbb rendellenességek is tönkretehetik a kívánt kvantumállapotokat, így az adatválogatás meglehetősen szubjektív marad.

Mi várható a jövőben?

A Microsoftot leszámítva a legtöbb kutató inkább stabilabb, kevésbé egzotikus kvantumjelenségek vizsgálata felé fordult. Marcus továbbra is optimista az általa választott iránnyal kapcsolatban, ugyanakkor már ő is elismeri: lehetséges, hogy a gyönyörű fizika önmagában még nem jelent áttörést a kvantumszámítógépek tervezésében, mert ezek a jelenségek túlságosan törékenyek.

Érdemes hangsúlyozni, hogy az élénk vita és a kiegészített publikáció sem ad végső választ arra, létezik-e ténylegesen, elérhető körülmények között Majorana-kvazirészecske.

Mindemellett a kutatási terület továbbra is vibráló marad, a tudományos közösség pedig – még ha vitázva is –, de tovább próbál közelebb kerülni a kvantuminformatikai nagy áttöréshez.

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján

Legfrissebb posztok

MA 20:50

Az edzésappok adatvámpírok: így óvd a magánéleted!

A fitneszappok szezonja ismét itt van: sokan év elején fogadalmat tesznek, hogy fittebbek lesznek, izmot építenek vagy éppen fogyni akarnak...

MA 20:34

Az új adathalász-trükk: így loptak ki érzékeny adatokat a Microsoft Copilotból

Érdemes megérteni, hogy egy most leleplezett, Reprompt elnevezésű támadási módszerrel rosszindulatú felhasználók akár egyetlen kattintással hozzáférhettek a Microsoft Copilot által kezelt érzékeny adatokhoz, majd onnan észrevétlenül kiszivárogtathatták azokat...

MA 20:19

A HP Omen Max 16: brutális teljesítmény jó áron, hordozhatatlan

🔥 Fontos kérdés, hogy kinek ajánlható a HP Omen Max 16, egy kifejezetten komoly gamereknek szánt laptop, amely a legerősebb alkatrészeket és remek kijelzőt kínál, ráadásul a csúcskategóriában meglepően kedvező árazással...

MA 20:02

Veszélyben a gigászi delták: a Nílus és az Amazonas süllyed

Érdekes felvetés, hogy a világ folyódeltái közül tizennyolc – köztük a Nílus, az Amazonas és a Gangesz – gyorsabban süllyed, mint ahogy a globális tengerszint emelkedik...

MA 19:51

A DJI Neo 2: végre egy drón, ami tényleg neked való?

🚀 Érdemes megnézni, hogy a DJI Neo 2 megjelenése valóban újdonság a hobbi drónozás szerelmeseinek, vagy azoknak is, akik eddig csak kacérkodtak a gondolattal...

MA 19:33

Az igazi T. rexnek sosem nőtt be a feje lágya?

A legújabb kutatások szerint a Tyrannosaurus rex nemcsak tovább élt, mint eddig gondoltuk, hanem életének jelentős részében folyamatosan nőtt is – akár 40 évig is eltarthatott, mire elérte végső méreteit...

MA 19:01

Az új LinkedIn-csalás: feltört kommentekkel csapdáznak, fiókok tűnnek el

A hackerek most a LinkedIn hozzászólásait használják ki, hogy kártékony programokat terjesszenek, és felhasználói adatokat lopjanak...

MA 18:49

Az egyetem ma is aranyat ér – Itt bukik el az MI

Az egyetemek drágák, és sokan megkérdőjelezik, hogy valóban megérik-e. A techcégek vezetői közül sokan úgy gondolják, hogy a diploma már régen nem feltétele a sikeres karriernek...

MA 18:33

A Civilization VII végre megérkezett az Apple Arcade-re

Sid Meier legendás stratégiai játéka, a Civilization VII február 5-től érkezik az Apple Arcade-re, így már iPhone-on, iPaden és Maceken is építhetsz birodalmat a havi 2700 Ft-os előfizetéssel...

MA 18:17

A Google Wallet Androidon végre mindent elárul

Az Androidon használt Google Wallet hamarosan nagyot újít: végre lehetővé teszi a teljes tranzakciós előzmények megtekintését és a keresést, nemcsak az éppen használt készüléken rögzített utolsó tíz vásárlást láthatod majd...

MA 17:49

Az észrevétlen Linux-fenyegetés: a VoidLink új korszakot nyit

Egy új, eddig ismeretlen Linux-kártevő, a VoidLink jóval fejlettebb, mint amit eddig láthattunk...

MA 17:34

Az elfeledett JPEG XL visszatért: a Google újra támogatja

📷 Erre utal többek között az, hogy a Google végre ismét támogatja a JPEG XL (JXL) képformátumot a nyílt forráskódú Chromium böngészőmotorban, miután 2022-ben végleg elvetették a technológiát...

MA 17:18

Az új Windows-hiba fenyegeti a gépeket – megérkezett a javítás

Az év első nagy Windows-javítása rögtön egy komoly biztonsági rést foltoz be, amelyet már aktívan kihasználnak támadók...

MA 17:01

Az USA 2030-ra atomreaktort küldene a Holdra

Új lendületet vehet az űrkutatás, ugyanis a NASA és az USA Energiaügyi Minisztériuma közösen fejlesztik a Hold felszínére szánt atomreaktort, hogy folyamatos, megbízható áramforrást biztosítsanak a majdani holdbázisoknak és tudományos misszióknak...

MA 16:51

Az ember visszatér a Holdra: közeleg az első Artemis-küldetés

🚀 Az Artemis 2 misszió előkészületei utolsó fázisukba érkeztek, a NASA pedig akár már ezen a hétvégén megkezdheti a hatalmas SLS rakéta és az Orion űrkapszula kigördítését a floridai Kennedy Űrközpont kilövőállásához...

MA 16:34

A kötelező életkor-ellenőrzés térdre kényszerítette a Robloxot

A Roblox múlt héten kötelezővé tette az életkor-ellenőrzést minden chatelő számára...

MA 16:01

Váratlanul megjött az Állatátkelő: Új horizontok 3.0-s frissítés

Meglepetés érte a rajongókat: az Állatátkelő: Új horizontok (Animal Crossing: New Horizons) 3...

MA 15:33

Az önvezetés ára: előfizetésre vált a Tesla nagy dobása

A Tesla teljes önvezető (Full Self-Driving, FSD) rendszerét február 14-e után már csak havi előfizetéssel lehet igénybe venni, egyszeri, 2,9 millió forintos (8 000 USD) díj helyett...

MA 15:19

Az 5 fitneszapp, ami 2026-ban tényleg lendületben tart

Az új év mindig remek lehetőség arra, hogy újra nekifuss az egészséges életmódnak – de a kitartás általában februárra vagy márciusra alábbhagy...