Új célpont a rák elleni harcban
A TNBC különösen nehezen kezelhető, gyorsan növekszik, korán képez áttéteket, és hiányoznak belőle azok a hormonreceptorok, amelyekre más célzott gyógyszerek hatnak. Bár az érintett betegek eleinte gyakran jól reagálnak a kezelésre, a betegség visszatérése után már ritkán sikerül ugyanazokkal a módszerekkel felvenni ellene a harcot.
Az új stratégia alapját a secreted frizzled-related protein 2 (SFRP2) nevű fehérje adja, amely a daganatokat több fronton is segíti: támogatja az új erek kialakulását, segíti a ráksejtek túlélését, és elnyomja a szervezet immunreakcióit. A kutatók egy speciális, humanizált monoklonális ellenanyagot fejlesztettek, amely pontosan ehhez a fehérjéhez kötődik, hatástalanítva annak tumortámogató funkcióit.
Az immunrendszer újraprogramozása
Az eredmények szerint az SFRP2 nemcsak a ráksejtekben, hanem a daganat körüli immunsejtekben – például a limfocitákban és a makrofágokban – is kimutatható. Ez az első alkalom, hogy sikerült igazolni: az SFRP2 megjelenik a daganathoz kötődő makrofágokban, megnyitva egy új lehetőséget az immunmikrokörnyezet befolyásolására.
A makrofágokat két csoportba soroljuk: az M1 típus aktiválja az immunreakciót, az M2 viszont elnyomja azt, és támogatja a tumornövekedést. Tripla-negatív emlőrák esetén az M2 típus kerül túlsúlyba. Az SFRP2 elleni antitest hatására azonban a makrofágok jelentős mennyiségű interferon-gammát kezdtek kibocsátani, így visszafordultak a tumorellenes, M1 típusú irányba. Nem zárható ki, hogy ez a terápia képes lehet az immunrendszert újra aktiválni előrehaladott állapotban is, akár áttétek esetén.
A kezelés ráadásul a T-sejtek – ezek szintén kulcsfontosságúak a rák elleni immunvédekezésben – működését is helyreállította. Tripla-negatív emlőrákban ezek a sejtek gyakran kimerülnek, de a kezelés után aktivitásuk ismét megnövekedett, ami tovább erősítheti a szervezet immunválaszát.
Kevesebb áttét, pontosabb célzás
Két különböző TNBC-modellben a kezelt egerek tüdejében lényegesen kevesebb áttét alakult ki, mint a kontrollcsoportban. Ez különösen fontos, mivel a tüdőáttétek megjelenése a legsúlyosabb prognózissal jár. Az antitest főként a daganatszövetben halmozódott fel, egészséges szervekben nem volt kimutatható – szemben a hagyományos kemoterápiával, amely számos egészséges sejtet is érint, komoly mellékhatásokat okozva.
Legyőzhető a gyógyszerrezisztencia?
A kutatók azt is vizsgálták, lehet-e az antitesttel kezelni a kemoterápiára ellenállóvá váló daganatsejteket. Amikor az egyik leggyakrabban használt szer, a doxorubicin, hatástalanná vált, az SFRP2 elleni antitest továbbra is nagyszámú ráksejt elpusztítására volt képes. Így nem zárható ki, hogy a terápia akkor is segíthet, ha a hagyományos módszerek csődöt mondanak.
Új irány a célzott terápiákban
Az SFRP2 fehérje jelenléte a daganatban és az immunsejtekben egyszerre lehetővé teszi, hogy egyetlen támadáspont révén gyengítsék a tumort, erősítsék az immunrendszert, miközben elkerülik a széles körű mellékhatásokat. A fehérje nem gyűlt fel az egészséges vérben vagy immunsejtekben, ami a legtöbb korszerű immunterápiához képest jelentős előnyt jelent.
A következő lépés a humán kísérletek előkészítése, amelyhez már támogatásokat és kedvezményes fejlesztési státuszokat is megszereztek – egyelőre azonban a betegek számára a terápia még nem elérhető. Az eredmények mindenesetre új reményt kínálnak a TNBC-ben szenvedőknek, akik számára eddig kevés célzott és mellékhatásmentes lehetőség állt rendelkezésre.
