Az ősrobbanás hajnala: a Hajnal istennője szupernóva a JWST felvételén

Mindössze egymilliárd évvel az univerzum születése után robbant fel egy ősi csillag. Most, a James Webb Űrtávcső (JWST) lenyűgöző képein tűnt fel ez a különleges szupernóva, amelyet Eos-nak, vagyis a Hajnal istennőjének kereszteltek el a görög mitológia nyomán. A szupernóva 2025. szeptember 1-jén és október 8-án került lencsevégre. Eos felfedezése segíthet abban, hogy jobban megértsük, hogyan fejlődtek a csillagok és galaxisok milliárd éveken át, és miként szórták szét azokat a nehéz elemeket, amelyek az élethez szükségesek.

Lencsehatás hozta közel a múltat

Az univerzum kezdeti időszakának csillagait rendkívül nehéz megfigyelni, hiszen roppant távol vannak. A mostani felfedezéshez a tudósok gravitációs lencsehatást használtak ki: hatalmas tömegű objektumok, például fekete lyukak vagy galaxishalmazok meggörbítik a környező téridőt, így a távoli szupernóva fénye felnagyítódik, láthatóvá válik. Ezzel a módszerrel Eos részletei is feltárulhattak.

Ősi csillag, első elemek

Eos különlegessége, hogy egy hidrogénben gazdag, viszont nehéz elemekben igen szegény környezetben robbant fel. A kutatók szerint a szülőcsillag a Naphoz képest kevesebb mint 10%-nyi nehéz elemmel rendelkezett, ami megerősíti elképesztően korai eredetét. Az ultraibolya fény elemzése alapján Eos egy ritka, II-P típusú szupernóva, amely hosszabb ideig fényes marad a robbanás után.

Új kulcs az univerzum múltjához

Bár további korai szupernóvákat kell megfigyelni, hogy kiderüljön, Eos mennyire számít tipikusnak, ez a felfedezés új távlatokat nyit az univerzum múltjának feltérképezésében. Segíthet jobban érteni, hogyan alakultak ki és haltak meg az első csillagok, és hogyan szórták szét az univerzumot formáló elemeket.

2025, adrienne, www.livescience.com alapján