Az LHC lerántja a leplet a kvantumvilág igazi arcáról

Az LHC lerántja a leplet a kvantumvilág igazi arcáról
A Genfi Nagy Hadronütköztető (LHC) már nem csak a részecskék eredetét kutatja: mára kvantumjelenségek tanulmányozásának egyik fontos eszközévé vált. Legújabb szenzációja az a felismerés, hogy a nagyenergiájú ütközéseknél előálló részecskék között nemcsak összefonódás, hanem úgynevezett kvantummágia is megjelenik – egy olyan komplex, különleges állapot, amelyet még a legmodernebb klasszikus szuperszámítógépek is alig tudnak szimulálni.

A topkvarkok és a kvantummágia lenyomata

Az LHC évente kilencvenmillió alkalommal ütköztet protont a gyorsítógyűrűjében. Ezek az ütközések gyakran hozzák létre a top- és antitopkvarkot, amelyek valamennyi elemi részecske közül a legnehezebbek. A keletkezésük után szinte azonnal elbomlanak könnyebb részecskékre, még mielőtt más kvarkokkal összetett részecskét alkothatnának – ez különlegessé teszi őket. Különleges helyzetük teszi lehetővé, hogy az általuk létrehozott bomlástermékekben megmaradjon a spinjük információja – így leolvasható, milyen volt a kvantumösszefonódásuk.

A 2023-as ATLAS-kísérlet mérföldkőnek számított: először mutatta ki a top- és antitopkvark-párok közötti kvantumösszefonódást. Azóta mind az ATLAS, mind a CMS kísérlet sorozatban vizsgálja ezeket a kvantumos kapcsolódásokat, újabb szintekre emelve a részecskefizika és a kvantuminformációs tudományok közötti együttműködést.

Összefonódás helyett mágikus állapotok

A qubitekkel dolgozó kvantumszámítógépek alapvető elemei az összefonódott elemi állapotok. Sokáig úgy gondolták, minél magasabb fokú az összefonódás, annál gyorsabb, erősebb egy kvantumalgoritmus. Azonban a kilencvenes években bizonyították, hogy léteznek olyan stabilizátorállapotok, amelyek bonyolult összefonódásuk ellenére klasszikus számítógépen is könnyen szimulálhatók. Ebből arra lehet következtetni, hogy nem az összefonódás, hanem a kvantummágia hozza a valódi áttörést.

A mágikus állapotokban a kvantumrendszer kimenete nem előre eldöntött, hanem mindig az adott mérési helyzettől (környezettől) függően alakul – ezt a különlegességet nevezzük kontextualitásnak. A mágikus állapotok tehát azért szimulálhatatlanok, mert folyamatosan változtatják tulajdonságaikat az aktuális mérési kontextustól függően. Amikor az LHC-nál dolgozó fizikus ikerpár, Martin és Chris White először javasolta a mágikus topkvarkok detektálását, szinte senki sem várta volna, hogy erre tényleg mód nyílik.

Mágia a részecskék között – elmélettől a felfedezésig

A két testvér javaslata alapján a CMS több hónapon át elemzett hatalmas ütközési adatokat, hogy feltérképezze, hogyan oszlanak meg a topkvark-párok spinjei különféle irányokban. A kiértékelésük során felállítottak egy úgynevezett spinkorrelációs mátrixot, amelyből következtetni lehetett a kvantummágiára. A vizsgált adatokban valóban kimutatták e mágikus tulajdonságot – a kvantumszámítógépek elméleti építőköve most először jelent meg az elemi részecskék világában.

A fizikusok legfőbb reménye, hogy hosszú távon a mágikus állapotok jobb megértése révén a kvantumszámítógépek teljesítménye is javítható lesz. Ugyanakkor a részletes mérések közben váratlan fordulat is akadt: azt tapasztalták, hogy a top- és antitopkvarkok esetenként extrém módon összefonódtak, és rövid időre egyetlen részecskévé, toponiummá rendeződtek. A toponium létét már 1990-ben megjósolták, de az volt az általános nézet, hogy ezt az LHC-hoz hasonló gyorsítókban kimutatni lehetetlen. Ami történt, az alaposan felborította az eddigi elképzeléseket.


Új irány: a kvantum és a klasszikus világ határa

A legnagyobb kérdések most a kvantumösszefonódás határaira irányulnak, például arra, mi történik a kvarkpárral, illetve a bomlástermékekkel a bomlás után. Megmarad-e az összefonódás a leányrészecskék között? A kvantumtérelmélet szerint igen, de ezt a gyakorlatban soha nem tesztelték.

Felvetődött az is, hogy a topkvarkok bomlása során pontosan mikor és hogyan „vált át” a rendszer a bizonytalan kvantumállapotból egyetlen, megfigyelhető állapotba – olyan, mintha a kvark a bomlás pillanatában saját spinjét mérné meg. Ez új nézőpontból mutatja meg, miként megy végbe a kvantum-klasszikus átmenet.

Regina Demina, a CMS mérésének vezetője azt kutatja, hogyan jelenhet meg az idő kvantumrendszerekben. Ebből arra lehet következtetni, hogy maga az idő is egyfajta emergens tulajdonság, amely akkor bukkan elő, ha kvantumrendszerek ciklikusan ismétlődő mintázataival kötjük össze. Erre vonatkozó elméletet már 1983-ban felvetettek, nagy álma azonban, hogy ezt az LHC topkvarkjaival végre igazolhassa.

Viták és új lehetőségek

Természetesen akadnak, akik szerint még messze nem bizonyított, hogy ezek az új kísérletek valóban tesztelni tudják a kvantummechanika alapjait. Úgy érvelnek: az összefonódás méréséhez elkerülhetetlenül kvantumelméletet használunk, így a kígyó a saját farkába harap. Mindez azonban csak tovább mozgatja a fizikusokat: tizenhét évvel az LHC indulása után új kutatási célok jelennek meg, melyek a kvantuminformációs elmélet és a részecskefizika termékeny találkozásából születnek.

Egyre több az óvatos szkeptikus, de ahogyan az egyik kutató mondta: „Amikor elkezdesz egy fonalat kibogozni, sosem tudhatod, mi minden kerül elő a végén.”

2025, adminboss, www.quantamagazine.org alapján

Legfrissebb posztok

szombat 20:52

A CES 2026-on aranyos és félelmetes robotok szabadulnak el

🤖 Érdemes megvizsgálni, hogy a 2026-os Las Vegas-i CES vásáron milyen változatos és meglepő robotokkal találkozhattunk...

szombat 20:35

Az amerikai kriptoautomaták napjai meg vannak számlálva?

💸 A kriptovaluta-automaták, vagyis azok a gépek, amelyek készpénzt alakítanak át digitális valutává, az utóbbi években az átverések első számú eszközévé váltak Amerikában...

szombat 20:18

Az új óriáskígyó felfedi Amazónia legmélyebb titkát

Egy lényeges szempont, hogy az amazóniai esőerdő mélyén nemrég egy új, eddig ismeretlen óriásanakonda-faj bukkant elő a tudósok előtt...

szombat 20:02

Az MI nem váltja ki az embert, mégis minden PC-be költözik

🤖 A Lenovo vezérigazgatója, Yuanqing Yang szerint 2026 végére a vállalati piacra szánt számítógépek fele már MI-alapú lesz...

szombat 19:49

Az első vészhelyzeti ISS-evakuálás: bajba jutott űrhajósok hazatérnek

🚀 Négy űrhajós térhet vissza a Földre először kényszerű evakuálás miatt, miután egyikük rejtélyes, súlyos egészségügyi problémával küzd az ISS-en...

szombat 19:34

Az Ariane–6 újrafelhasználása: Európa Frankenstein-rakétája?

Az európai űripar évtizedekig a hagyományos rakéták egyszer használatos, eldobható modelljéhez ragaszkodott, miközben a világban egyre nagyobb hangsúlyt kapott az újrahasználat...

szombat 19:18

Az év, ami nem négyzetszám, mégis izgalmas: 2026 matematikai titkai

🧠 Érdemes megérteni, hogy bár a 2026-os év első ránézésre nem tűnik rendkívülinek, számos matematikai érdekességet rejt...

szombat 19:01

Az eddigi leglassabb Windows? A Windows 11 legnagyobb bakijai

A legtöbb felhasználó szerint a Windows 11 nemcsak tele van felesleges funkciókkal, amelyeket nehéz kikapcsolni, hanem teljesítményben is nagy csalódást okoz...

szombat 18:50

A kihalt dinoszauruszok és a szunnyadó fekete lyuk rejtélyei

🦖 Boldog új évet! Idén is akadnak meglepő felfedezések: például hogy a vöröshajúak hajpigmentje különleges, és egy regeneratív nanotechnológia képes lehet védeni az agyat...

szombat 18:33

Az iLO 6-ban ez változik, ha Essentialsról Advancedre lépsz

Sokan megszokták, hogy az iLO Advanced funkcióit használják a HPE szervereken, de vannak rendszerek, amelyek csak az alap Essentials kiadással érkeznek...

szombat 18:19

Az okosszemüvegek forradalma: a CES 2026 legütősebb modelljei

👓 Az idei CES kiállításon Las Vegasban az okosszemüvegek vitték a prímet, soha nem látott választékban...

szombat 17:49

Az ír útlevélbotrány: 13 ezer hibás okmányt hívnak vissza

Írország külügyminisztériuma csaknem 13 000 útlevelet hív vissza, mert egy szoftverfrissítés hibája miatt hibásan nyomtatták ki azokat...

szombat 17:33

A kialvatlanság éveket rabol az életedből

🛍 Érdemes megvizsgálni, milyen komoly következményei lehetnek a kevés alvásnak. Rendszeresen kevesebb mint hét órát aludni nemcsak fáradttá tesz, hanem években mérhetően megrövidítheti az életedet...

szombat 17:18

Az űróriás Pandora hamarosan a rejtélyes exobolygók nyomába ered

🚀 A Pandora nevű, hűtőszekrénynyi műhold minden eddiginél pontosabban vizsgálja majd a Naprendszeren túli bolygókat...

szombat 17:02

A bitcoin 2050-re 2,9 millió dollárt érhet – veri az aranyat?

💵 A VanEck alapkezelő szerint a bitcoin elképesztő, 2,9 millió dolláros (kb...

szombat 16:50

Az űrállomás első orvosi mentése: ki a beteg űrhajós?

A NASA váratlanul, néhány nappal a tervezett időpont előtt hazahozza a Nemzetközi Űrállomás négyfős legénységét az egyik űrhajósnál fellépő egészségügyi probléma miatt...

szombat 16:17

Az iPhone Air 2: szebb kijelző, nagyobb akku – de kinek kell?

📱 Az Apple hamarosan újít az iPhone Air-szérián. Bár a jelenlegi modell nem váltotta be igazán a vállalat reményeit, a pletykák szerint 2027-ben jöhet az iPhone Air 2...

szombat 16:04

Az elegáns Goldring GR3 hódít, de egy dolog beárnyékolja

🎧 Érdemes észben tartani, hogy a Goldring hosszú kihagyás után, mintegy húsz év elteltével tér vissza a lemezjátszók világába, méghozzá egy olyan készülékkel, amely egyenlő arányban kínál kényelmet, minőséget és látványos megjelenést...

szombat 15:49

Az életért folyik a harc a Fülöp-szigeteki lerakóomlás után

A Fülöp-szigeteki Cebu városában már napok óta tart a küzdelem a Binaliw nevű hulladéklerakó összeomlása után, ahol a mentők versenyt futnak az idővel, hogy rátaláljanak a több mint harminc eltűnt dolgozóra...