A mentális zavarok új kategóriái
Az új besorolás szerint a kompulzív csoportba tartozik az anorexia, az obszesszív-kompulzív zavar (OCD) és a Tourette-szindróma. A neurofejlődési csoport magában foglalja az autizmust és az ADHD-t. Az internalizáló csoportban találjuk a depressziót, a poszttraumás stresszzavart (PTSD) és a szorongást, míg a szerhasználati zavarokat (alkohol-, kannabisz-, nikotin- és opioidfüggőség) külön csoport alkotja. A skizofrénia és a bipoláris zavar egy közös, ötödik kategóriába kerülnek.
Közös genetikai alapok és eltérések
Mindeközben kiderült, hogy a legtöbb pszichiátriai zavar nem teljesen elkülönülő genetikai háttérrel rendelkezik, hanem számos genetikai tényező több zavar kialakulásában is közreműködik. Például a skizofrénia és a bipoláris zavar közös génjei nagymértékben hatnak a valóságérzékelésért felelős agyi területeken, főként az ingerületátvivő idegsejtekben. Az internalizáló csoportban található zavarok viszont inkább a támogató agysejtekkel, az úgynevezett gliasejtekkel hozhatók összefüggésbe, amelyek fontos szerepet játszanak az idegsejtek közötti kapcsolatok fenntartásában és az immunvédelemben.
Több mint genetika
A kutatás arra is rámutatott, hogy a mentális problémákhoz kapcsolódó genetikai variánsok más jellemzőkhöz is kötődnek: például az intelligenciaszinthez, az alvászavarokhoz, a személyiséghez vagy a társadalmi és gazdasági helyzethez. Érdemes kiemelni, hogy ezek a genetikai eltérések nem feltétlenül okoznak problémát; ugyanazok a gének támogathatják a kreativitást vagy a kitartást. Ez különösen fontos, amikor a mesterséges megtermékenyítés során embriókat vizsgálnak pszichiátriai kockázati tényezők szempontjából: a genetikai hajlam nem egyenlő a betegség kialakulásával, és a környezeti hatások nélkül ezek az öröklött tényezők általában nem okoznak önállóan zavart.
Kockázatok, de nem okok
A tanulmány kiemeli, hogy a genetikai összefüggések nem azonosak az okozatisággal. Egy-egy gén jelenléte vagy két zavar közös genetikai háttere nem feltétlenül mutat közvetlen ok-okozati kapcsolatot. A betegségek kifejlődése gyakran a genetikai prediszpozíció és a kedvezőtlen élethelyzetek szerencsétlen találkozásán alapul.
Összefoglalásként megjegyezhető, hogy a pszichiátriai zavarok hátterében álló örökletes tényezők összetettek, és számos zavar genetikai alapja részben közös. A mentális problémák ezért nem csupán hibás biológiai folyamatok eredményei, hanem a genetikai változatosság és a környezeti stressz kombinációjából születnek.
