Lenyűgözően gyors előretörés
Az Anthropic gyakorlatilag a semmiből tört előre: 2023 közepén még 1% alatt járt a részesedése, 2025 áprilisában is csupán 8 százaléknál tartott, 2026 áprilisában viszont már 34,4 százalékot birtokolt. Ezzel szemben az OpenAI tavaly nyáron érte el csúcspontját, 36,5 százalék körüli eredménnyel, azóta viszont szépen lassan csökken a részesedése.
A robbanásszerű növekedés motorja egyetlen termék: a Claude Code nevű MI-kódolási asszisztens, amely az Anthropic történetének leggyorsabban növekvő szolgáltatásává vált. Egy friss elemzés alapján ma a nyilvános GitHub-feltöltések 4 százalékát is a Claude Code írja – egy hónappal korábban még csak ennek a fele volt az arány. Hasonlóképpen, számos VC-hátterű cég, valamint a szoftveripar, a pénzügyi szféra és a professzionális szolgáltatások vezetői körében is a Claude került előtérbe.
Az MI mindenhol jelen van, mégsem forradalmasított mindent
Fontos megjegyezni, hogy bár az MI mára behálózza az amerikai munkahelyeket, a produktivitás forradalma egyelőre elmaradt. A Gallup friss munkaerő-felmérése szerint az Egyesült Államokban már a dolgozók 50,6 százaléka használ valamilyen MI-t rendszeresen – és ez az arány negyedéves szinten is dinamikusan növekszik. Napi szinten minden nyolcadik, hetente legalább egyszer pedig minden harmadik munkavállaló alkalmaz MI-t.
Mégis, csak minden tizedik dolgozó érzi úgy, hogy az MI valóban gyökeresen átalakította az elvégzett munkát. Ezt tükrözik az amerikai, brit, német és ausztrál cégek vezetőinek tapasztalatai is, akik szerény általános hatékonyságnövekedésről számolnak be az elmúlt három évből. A használat terjedése és a tényleges szervezeti átalakulás között tehát továbbra is szakadék tátong.
A Claude Code sikere komoly veszélyt rejt
Az Anthropic történelmi áttörése közben súlyos kihívásokkal néz szembe – ezek közül a legsúlyosabb épp saját sikeréből ered. A Claude Code olyan népszerűvé vált, hogy a nagyvállalatok, mint például az Uber, már nehezen tudják kigazdálkodni az MI-alapú fejlesztés költségeit: a mérnökök havi MI-API-kiadásai az egekbe szöktek. Az Ubernél most már a mérnökök 84 százaléka használ MI-t, és a beküldött kód mintegy 70 százaléka származik MI-től. Ha egy szervezet 1 260 milliárd forintos K+F-büdzséje (3,4 milliárd USD) csuklik meg az MI-költségeken, az előbb-utóbb költségérzékenységhez és olcsóbb alternatívák kereséséhez vezethet.
Ezzel párhuzamosan a Claude-modellek kapacitásai is szűkösek: a hirtelen megnövekedett kereslet miatt gyakoriak a leállások és a minőségi problémák; emiatt a cég kénytelen folyamatosan bővíteni adatközponti infrastruktúráját. A költségek sem csökkennek: egy új modellfrissítésnél például háromszorosára nőtt a képeket tartalmazó kérések tokenköltsége.
Olcsóbb MI-k és az OpenAI visszavágása veszélyezteti a vezető pozíciót
Az Anthropic gyors térnyerése nem jelenti, hogy stabilan meg is tudja őrizni előnyét. Egyre több vállalat használ nyílt forráskódú, olcsóbb MI-megoldásokat – leginkább rutinfeladatokhoz, ahol nem kellenek csúcsteljesítményű modellek. Az OpenAI is hamarosan visszavághat: a Codex nevű MI-programozóasszisztens technológiailag sok tekintetben már most felülmúlja a Claude-ot, árban pedig kedvezőbb, ráadásul céges felhasználásban könnyedén át lehet állni egyik rendszerről a másikra.
Az OpenAI keresleti oldalon is hatalmas előnnyel bír, fogyasztói bázisa messze meghaladja az Anthropicét. Az OpenAI vállalati bevétele ma már a teljes árbevétel 40 százalékát adja, és év végére utolérheti a fogyasztói üzletágat is. A 318 000 milliárd forintos (852 milliárd USD) cégérték lehetőséget ad masszív infrastrukturális bővítésre is.
Az Anthropic értékesítési fronton szintén aktív: az AWS-sel kötött stratégiai partnerségnek köszönhetően a Claude sokkal egyszerűbben, AWS-hitelesítéssel, vállalati számlázáson keresztül elérhető, tovább könnyítve a bevezetést céges környezetben. Az Anthropic jelenleg is újabb, akár 18 000 milliárd forintos (50 milliárd USD) tőkebevonást készít elő, hogy hosszabb távon állja a versenyt.
Miért választják mégis a vállalatok az Anthropic termékeit?
Rejtélynek tűnik, hogy a drágább és technikailag nem feltétlenül jobb MI-megoldás mellett is nő a kereslet. Minden előfizetés korlátokat szab, a cégnek pedig nincs elég számítási kapacitása, hogy mindenkit kiszolgáljon. A választ részben kulturális okok adják: idén például, amikor a Védelmi Minisztérium (Department of Defense) feketelistára tette az Anthropicot, a felhasználók tiltakozásul összefogtak, ezzel a Claude ideiglenesen meg is előzte a ChatGPT-t az App Store-ban. Az MI-modell választása ezért néha már kevésbé szól racionális üzleti döntésről: inkább azonosulást jelent egy platformmal, egy közösséggel, mintha az Apple vagy az Android között kellene választani.
Ez a rendkívül gyorsan változó, kiszámíthatatlan piac lehetővé teszi, hogy egy új szereplő egyetlen év alatt 8-ról 34 százalékra növekedjen – de ugyanilyen gyorsan el is vesztheti előnyét. Az MI-trónhoz még sosem vezetett ilyen rövid út, és a bukás is csak egy lépésre van.
