A közepes mennyiség a legjobb
A legerősebb védőhatás azoknál jelentkezett, akik 75 évesek vagy fiatalabbak voltak, és naponta 250–300 mg koffeint fogyasztottak – ez nagyjából két-három csésze kávénak felel meg. Ők 35%-kal kisebb valószínűséggel lettek demensek, mint a keveset vagy ritkán ivók. Érdekesség, hogy a napi háromnál több csésze nem nyújtott további védelmet, tehát a több koffein már nem jelent jobb eredményt.
Az induláskor a nők átlagosan napi négy és fél csészével, a férfiak pedig két és fél csészével ittak kávét vagy teát, de a koffeinmennyiség mellett számos egyéb kockázati tényezőt is mértek náluk. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a fiatalabb, többet kávézó résztvevők között gyakrabban fordult elő egészségtelen életvitel, amely önmagában növeli a demencia kialakulásának kockázatát.
Koffeinmentes kávéval vigyázni kell
A szakértők meglepő mintázatra is bukkantak: a koffeinmentes kávé fogyasztása esetén gyorsabb memóriaromlást figyeltek meg. Ennek oka lehet, hogy sokan egészségügyi problémák miatt térnek át a koffeinmentes verzióra – mint például szívritmuszavar, magas vérnyomás vagy 2-es típusú cukorbetegség –, amelyek önmagukban is növelik a kognitív hanyatlás esélyét.
Miért védhet a koffein?
A koffein többféleképp támogathatja az agy egészségét. Az egyik legfőbb hatásmechanizmus, hogy gátolja az adenozin nevű vegyületet, amely normál esetben lassítja az idegsejtek közötti kommunikációt. Ezért aktívabbak maradnak az acetilkolin és szerotonin nevű ingerületátvivők, amelyek szerepe idősebb korban jelentősen csökken, főleg Alzheimer-kór esetén.
A koffein képes csökkenteni a gyulladást és szabályozni a vércukor-anyagcserét, illetve gátolhatja az agyban lerakódó káros plakkok felhalmozódását is. A kávé és a tea antioxidánsokban és érvédő anyagokban is gazdag, ami tovább segíthet megelőzni az agyműködés romlását.
A túl sok kávé ártalmas is lehet
Bizonyos jelek arra utalnak, hogy nagy mennyiségben fogyasztva a koffein már nem hat pozitívan az agyra. Magas adag esetén a szervezet másképp dolgozza fel a koffeint, és növelheti a szorongás vagy az alvászavarok esélyét – ezek pedig rontják a kognitív működést.
A közismert Yerkes–Dodson-törvény is igazolhatja ezt: egy bizonyos pontig javul a teljesítmény a stimulációval (így koffeinnel is), ám túladagolva az eredmény romlik. Az adatok alapján a legtöbb jótékony hatás az egy-három csésze közötti napi fogyasztási tartományban jelentkezett, legyen szó akár kávéról, akár teáról.
Mérsékelt kávézás a kulcs
A koffein mérsékelt fogyasztása nem fokozza a magas vérnyomás kialakulásának esélyét, sőt akár csökkentheti is a stroke kockázatát, amely szoros kapcsolatban áll a demenciával. Ugyanakkor akik szív- és érrendszeri betegséggel élnek, jobb, ha napi egy csésze kávénál nem isznak többet.
Nem mindegy a csésze mérete, és az sem, hogyan készítik el a kávét: a frissen őrölt kávéban akár négyszer több koffein is lehet, mint az instant változatban. Már 40–60 mg koffein is érezhető hatással lehet a memóriára – a lényeg tehát az arany középút: a kevesebb néha több.
