A „pazarló” MI-költés lehet a növekedés motorja?

Fontos kérdés, hogy miért költenek a cégek olyan sokat új technológiákra, mint a mesterséges intelligencia, ha azok megtérülése egyelőre alacsony. 2025-ben a globális MI-kiadások várhatóan meghaladják a 540 000 milliárd forintot (1,5 billió USD), ami a világ GDP-jének 2%-át jelentheti. Ennek ellenére a vállalatoknak csupán 5%-a számol be egyértelmű eredményekről az MI alkalmazásában. Első ránézésre ez hasonlít a dotkomlufihoz vagy a korai zöldtechnológiai őrület időszakához, amikor rengeteg pénz áramlott kétes ötletekbe. Azonban friss kutatások szerint ez a látszólagos pazarlás éppen a jövőbeli fejlődés motorja lehet.

Amikor a „rossz” befektetés jó

A klasszikus közgazdaságtan csak akkor tart egy befektetést hatékonynak, ha minden befektetett forint ugyanannyit hoz máshol is. Ám a történelem másról tanúskodik: a Tesla, az Amgen vagy az Amazon éveken át költött milliárdokat úgy, hogy a teljesítményük még nem igazolta ezeket a kiadásokat. Ezek a veszteséges évek alapozták meg a későbbi látványos növekedésüket. Egy új tanulmány, közel 50 évnyi amerikai tőzsdei adatait elemezve, kimutatta, hogy minden ötödik cég akkor is agresszíven beruház, amikor a termelékenysége átlag alatti.

Az innováció motorjai

Ezek a vállalatok fiatalabbak és innovatívabbak: négyszer nagyobb eséllyel ugornak nagyot a teljesítményükben (például megduplázzák árbevételüket és 50%-kal javítanak termelékenységükön pár éven belül), mint átlagos társaik. Ők felelnek a szabadalmak többségéért is, beadványaikat háromszor gyakrabban idézik. Ezek a cégek az aktív újítási fázisban vannak, amikor épp új termékeket vagy technológiákat fejlesztenek.

A szélesebb gazdasági hatás

Amikor ezek a „pazarló” vállalatok növelik befektetéseiket, a következő öt évben mérhetően gyorsul a teljes gazdaság termelékenysége. Vagyis ezek a cégek hajtják előre a fejlődést. A kutatók szerint a befektetés egy részének „veszélyesnek”, látszólag nem hatékonynak kell lennie, hogy a forradalmi áttörések egyáltalán megszülethessenek.

Az MI-bumm margóján

Ez a logika most is érvényes: a hatalmas MI-fejlesztési kiadások nagy részéből soha nem lesz közvetlen haszon. Ennek következtében csak néhány cég talál rá a jövő sikertermékeire vagy platformjaira, amelyek nyomán egész iparágak változnak meg. Ezért az innováció természetes velejárója, hogy néhány vállalat rengeteg pénzt költ látszólag értelmetlenül. A történelem azt mutatja, hogy a túl korán leállított finanszírozás éppen a legnagyobb áttöréseket fojthatja el.

Tanulság és jövőkép

Az elmúlt fél évszázad nagy amerikai áttöréseit – a számítógépektől az internetig és a felhőig – mindig túlzónak tartott beruházási hullám előzte meg. A kudarcos vagy pazarló befektetések nélkül nem jöhettek volna létre azok az alapok, amelyek a későbbi gyorsuló fejlődéshez szükségesek voltak. Az MI területén most épp ugyanez zajlik. Ezért egy igazán hatékony gazdaságban mindig jut hely egy kis „hatékonysági hiánynak”, mert a most látszólag értelmetlen költések lesznek a jövő áttöréseinek magjai.

2025, adminboss, phys.org alapján