Erőteljesebb kannabisz, mint valaha
Az Egyesült Államokban napjainkban a 65 év felettiek körülbelül 7%-a vallja, hogy nemrégiben fogyasztott kannabiszt, míg ez az arány két évvel ezelőtt még csak alig 5% volt. Ez részben annak köszönhető, hogy mind gyógyászati, mind rekreációs céllal legálisan elérhető a kannabisz számos államban.
Lényeges hangsúlyozni, hogy a kannabisz hatóanyag-tartalma az 1970-es évek 1–4%-os THC-szintjéhez képest napjainkban átlagosan eléri a 20%-ot, egyes fajtáké akár a 35%-ot is. Különféle olajok, édességek és koncentrátumok THC-tartalma pedig a 90%-ot közelíti. Ezek a nagy hatású szerek növelik a túladagolás és a kedvezőtlen mellékhatások esélyeit. Egy kanadai kutatás kimutatta, hogy a kannabiszmérgezés miatti sürgősségi ellátások száma háromszorosára nőtt idősek körében az országos legalizálás után.
Szív- és érrendszeri, valamint kognitív kockázatok
A rendszeres kannabiszhasználatot több tudományos vizsgálat is összefüggésbe hozta szív- és érrendszeri megbetegedésekkel. A THC állatkísérletekben gyulladást váltott ki a vérerekben, és epidemiológiai adatok alapján a szívrohamok előfordulása 29%-kal, a stroke esélye 20%-kal magasabb a rendszeres használóknál.
Mindez arra utal, hogy az idősebb felnőttek, akik egyébként is hajlamosabbak ilyen betegségekre, különösen veszélyeztetettek lehetnek. A kannabisz dohányzása növeli a tüdőrák, valamint a fej- és nyaki daganatok kockázatát, ráadásul a szívproblémákat tovább fokozza a dohányzás és az alkoholfogyasztás.
Az anyagcsere lelassulásával együtt nő az esélye, hogy a kannabisz hosszabb ideig fejti ki a hatását időskorban, és gyakoribbak lehetnek a mellékhatások: szédülés, zavartság, esések vagy a demencia tüneteinek rosszabbodása. Bizonyos, kannabiszból származó vegyületek – például a CBD – befolyásolhatják a gyógyszerek lebontását – például vérhígítók szedése mellett ez súlyos vérzékenységhez vezethet.
Függőség és mentális kockázatok
Elterjedt nézet, hogy a kannabisz nem okoz függőséget, holott a rendszeres használók akár 30%-ánál kialakulhat függőségi zavar. Ennek jelei közé tartozhat az elvonási tünetek megjelenése, a dózisok emelése vagy a hétköznapi kapcsolatok, feladatok háttérbe szorulása a szerhasználat miatt.
Az idősek gyakran nem beszélnek kannabiszfogyasztásukról orvosaikkal, így elmarad a megfelelő szűrés vagy tanácsadás is. Azoknak, akik szeretnének leállni vagy csökkenteni a fogyasztást, érdemes őszintén beszélniük egészségügyi szakemberrel, mert a kognitív viselkedésterápia sokaknak segített már.
Padula kutatásai szerint az is előfordulhat, hogy a függők agya túlságosan érzékennyé válik a környezeti ingerekre, ami hozzájárulhat a visszaeséshez.
Korlátozott bizonyítékok az egészségügyi hasznokra
A fiatalabb felnőttek inkább unalom vagy társasági alkalmak miatt használják a kannabiszt, míg az idősebbek főként krónikus fájdalom, alvászavar vagy daganatos betegségek miatt fordulnak hozzá.
Fontos tudni, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) csak két, kannabiszból származó készítményt hagyott jóvá: a CBD-t bizonyos epilepsziaformákra, illetve a szintetikus dronabinolt a rák vagy HIV miatt fellépő étvágytalanság kezelésére. Egyes országokban több engedélyezett alkalmazás létezik, de az Egyesült Államokban a krónikus fájdalomra, szorongásra vagy alvászavarra való használatát kevéssé támasztják alá tudományos bizonyítékok.
Sokat idézett érv, hogy a kannabisz segíthet a rákos vagy krónikus fájdalommal élők opioid-használatának csökkentésében, ám a kutatások eredményei ebben sem egyértelműek. Ugyanakkor palliatív ellátásban dolgozó szakemberek szerint a kannabisz kis adagban javíthatja a közérzetet, eufóriát okozhat, ami életvégi ellátásnál fontos lehet.
Őszinte párbeszéd: az orvossal megbeszélve a legbiztonságosabb
Bár az egészségügyi szakértők sem értenek egyet minden téren a kannabisz gyógyászati hasznáról, abban egyhangú az álláspontjuk, hogy az időseknek mindenképpen érdemes beszélni kezelőorvosukkal a kannabiszhasználatról.
Sokan az első legalizált években rosszul adagolták az erősebb termékeket, súlyos mellékhatások miatt kerültek kórházba, vagy el is ment a kedvük a szer használatától. Az orvos segíthet felmérni, hogy személyre szabottan érdemes-e egyáltalán kannabiszt választani, van-e biztonságos alternatíva, illetve hogy milyen kockázatokkal kell számolni az egyéb gyógyszerek vagy meglévő betegségek mellett.
Lényeges hangsúlyozni, hogy a kezelőorvos minden releváns egészségügyi adatot ismer, így csak vele érdemes egyeztetni bármilyen szer – így a kannabisz – rendszeres vagy alkalmi használatáról is.
