Két lábra állás nyomai a fosszíliákból
Az amerikai Burke Múzeum és a Washingtoni Egyetem kutatócsoportja közel ezer Sonselasuchus-fosszíliát elemzett, és egyértelműen arra jutott, hogy a fiatal példányok végtagjai még arányosak voltak, míg a felnőttek hátsó lábai számottevően hosszabbá és erősebbé váltak – ennek következtében az állat fiatalon négy, felnőttkorban pedig már két lábon járt. Mindez alaposan felborította az eddigi elképzeléseket a hasonló hüllők fejlődéséről.
Mamutlelet: ezer csont egy helyen
2014-ben az arizonai Petrified Forest Nemzeti Parkban több mint 3000 őslénycsontot tártak fel, ebből 950 tartozott Sonselasuchushoz. A kövületek szerint az állat kb. 63 cm magas lehetett, fogatlan csőrrel, hatalmas szemüreggel és üreges csontokkal rendelkezett. A shuvosauridák dinoszauruszokhoz hasonlító vonásai független fejlődés eredményeként jelentek meg.
Önállóan kialakult dinoszauruszjegyek
Bár a Sonselasuchus egyes tulajdonságai, például a két lábon járás, a fogatlan csőr vagy az üreges csontok, erősen hasonlítanak az ornithomimidákra (azaz „struccdinókra”), ezek nem közös őstől, hanem a hasonló élőhely és evolúciós nyomás miatt fejlődtek ki. A krokodilági (croc-line) és madárági (bird-line) archosaurusok tehát teljesen függetlenül, de nagyon hasonló irányban változtak.
Egy triász erdő lakója volt
A Sonselasuchus valószínűleg erdős régiók lakója volt. A faj neve, „cedrus”, azokra a tűlevelű örökzöldekre utal, amelyek a késő triászban is jellemzőek voltak a térségben. A nemzetségnév a Sonsela geológiai rétegre utal, ahol a leletek előkerültek.
Folyamatos kincsvadászat
A feltárás tíz éve tart, és a csontmező nem merül ki: halak, kétéltűek, dinoszauruszok és más hüllők fosszíliái is előkerülnek. Már több mint harminc hallgató és önkéntes kapcsolódott be a munkába, a helyszín pedig továbbra is meglepetéseket tartogat.
